Több ezer éves egyiptomi kőtáblába botlott a gazdálkodó

A nagyméretű kőtáblán II. Uahibré Haaib fáraó pajzsdísze látható, alatta 15 sornyi hieroglifás írás található

Az egyiptomi Ismailia közelében élő gazdálkodó véletlenül fedezett fel egy 2600 éves, nagyméretű kőtáblát. Az úgynevezett sztélét valószínűleg még II. Uahibré Haaibré ókori egyiptomi uralkodó készíttette, aki Krisztus előtt 589-től 570-ig uralkodott. A fáraó a föníciai és palesztinai hegemónia és a kereskedelmi útvonalak megszerzése érdekében hosszadalmas háborúba bonyolódott az Újbabiloni Birodalommal.

Egy ősi homokkőlapra bukkant az egyik egyiptomi gazdálkodó, miközben a földjét készítette elő a művelésre, Kairótól mintegy 100 kilométerrel északkeletre. A férfi ezután felkereste a turisztikai és régiségügyi hatóságot a felfedezéssel kapcsolatban.

A sztélé hossza 580 centiméter, szélessége 260 centiméter és vastagsága 110 centiméter; a tetejére egy szárnyas napkorong került, amit a korabeliek Ré napistenhez társítottak.

A nagyméretű kőtáblán II. Uahibré Haaib fáraó pajzsdísze látható, alatta 15 sornyi hieroglifás írás található Forrás: Egyptian Antiquities Ministry

A faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtáblán II. Uahibré Haaib fáraó pajzsdísze látható, alatta 15 sornyi hieroglifás írás található. A fáradó uralkodása idején már erősen érezhető Egyiptom hellenizálódása, a betelepedő idegen etnikumok nagy feszültségeket váltottak ki országában.

Egyiptom 26. dinasztiájának uralkodója az instabil belső helyzet miatt vereségeket szenvedett Babilontól,

végül időszámításunk előtt 566-ban polgárháborús viszonyok mellett, és homályos körülmények között hunyt el.

A sztélé talán egy katonai hadjárattal van összefüggésben, amelyet II. Uahibré Haaib Egyiptomtól keleti irányba folytatott

– mondta Mostafa Waziri, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára a LiveScience online tudományos portának.

Sztélé, amelyet többnyire emlékműnek vagy síremléknek emeltek

Gyakran egy terület határainak jelölésére, városalapítás vagy győzelmes csaták emlékének megörökítésére is használták.

Használata széles körben elterjedt az ókori Közel-Keleten, Egyiptomban, Görögországban, továbbá Kínában és Belső-Mongóliában, valamint Közép-Amerikában az olmék és a maja civilizáció területén.

A sztélék régi kultúrák, gyakran egész eltűnt népek vagy civilizációk tanúi. Esetenként a történelem legfontosabb forrásai közé tartoznak, mint pl. Hammurapi törvényoszlopa, az óbabiloni kor egyik legfontosabb szövegemléke, mely a párizsi Louvre-ban található. Sok más múzeum, köztük a budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz közülük néhányat, ilyen pl. Hormesz kincstárőr sztéléje az ókori Egyiptomból (Újbirodalom).

(Wikimedia Commons)

Hérodotosz ókori görög történetíró szerint a fáraó költséges és veszteséges háborút vívott a föníciaiak ellen, amelyekbe számos egyiptomi katona hunyt el. Egy katonai lázadásról is van adat, amely szerint az elephantinéi helyőrség egyiptomi és idegen csapatai közti súrlódások miatt a katonák távozni akartak Egyiptomból és Núbiában letelepedni.

Ez arra utal, hogy az Egyiptomban hagyományos idegenekkel szembeni tartózkodás már nyílt gyűlölködésbe csapott át.

Nem véletlen, hogy a későbbi hasonló események sorsfordítóak voltak Uahibré számára is.

Az azonban egyelőre még nem világos, hogy a most felfedezett lelet új megvilágításba helyezi-e ezeket az eseményeket.