Tudja-e, hogy miért félünk a sötétségtől?

Egyes hitvilágban a sötétség istenségei közé sorolják

A félelem gyakori válasz a sötétségre, különösen a gyerekeknél. A tudósok most azonban azt állítják, hogy rájöttek a jelenség mögött álló agyi mechanizmusokra, amelyek különösen az agy néhány területét érintik.

A félelemérzet kontrollálásához kapcsolódik

Az érzelmek feldolgozásáért és a félelemre adott válaszunk szabályozásáért az agyunk amigdala szakasza tehető a felelőssé, és egy új tanulmány rávilágít arra, hogyan változik az agy aktivitása ebben a régióban, amikor fénynek vagy sötétségnek vagyunk kitéve.

A beszámolókban szinte kivétel nélkül szerepel a sötét alagút, a végén beáramló fényességgel Forrás: Origo

A fény, szemben a sötétséggel, elnyomja az amigdala aktivitását

– írják a kutatók a PLOS One tudományos szaklapban publikált cikkükben. – A vizsgálatok alapján a mérsékelt fény expozíció az amigdala aktivitásának nagyobb elnyomását eredményezte, mint a gyenge fény.

Hozzátették: a fény jelenléte ráadásul úgy tűnik, hogy erősíti az amigdala és a ventromedialis prefrontális kéreg közötti kapcsolatot, amely az agy egy másik része, és amely a félelemérzetünk kontrollálásához kapcsolódik.

Ebben az új kutatásban a tudósok 23 résztvevő funkcionális MRI agyi vizsgálatát elemezték,

akik 30 másodperces gyenge (10 lux) és mérsékelt (100 lux) világításnak, valamint sötétségnek (<1 lux) voltak kitéve. A vizsgálatok összesen körülbelül 30 percig tartottak.

Leküzdhetjük a félelmeinket

A szakemberek kimutatták, hogy a mérsékelt megvilágítás „jelentős csökkenést" okozott az amigdala aktivitásában, míg a gyenge megvilágítás kisebb csökkenést eredményezett. A magasabb fényhatás esetében a kutatók nagyobb „funkcionális kapcsolatot" tapasztaltak az amigdala és a ventromedialis prefrontális kéreg között.

Más szavakkal: a fény az agyunk félelemkezelő központjait működtetheti, legalábbis az önkéntesek ezen kis mintája alapján.

Egyes hitvilágban a sötétséget a rettegés istenségei közé sorolják Forrás: pexels.com

A kutatóknak azonban további adatokra lesz szükségük ahhoz, hogy kiderítsék, hogy mi történik pontosan, ám az agyterületek közötti kapcsolat megszakadását korábban a szorongással hozták összefüggésbe.

Ezek a hatások hozzájárulhatnak a fény hangulatjavító hatásaihoz, valamint a negatív, félelemmel kapcsolatos hatások csökkentésével és a negatív érzelmek fokozottabb feldolgozásával

– mutatnak rá a tudósok a tanulmányban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Nem véletlen, hogy a fényváltozások szabályozzák, hogy mikor megyünk aludni, de hatással vannak az éberségünk szintjére, és befolyásolhatják a hangulatunkat is.

A szakemberek szerint az is lehetséges, hogy ha képesek lennénk szabályozni a fénynek való kitettséget, akkor ez

a sötétségtől való félelmek leküzdésének egyik módja is lehet.

A fényterápiás kezeléseket már széles körben használják olyan állapotokhoz, mint a depresszió, bár a tudósok még nem teljesen értik, hogyan vagy miért működnek.