Százhúsz éve, 1901. február 28-án született Linus Pauling Nobel-díjas amerikai kémikus, az egyetlen a szakmai Nobel-díjjal kitüntettek közül, aki a Nobel-békedíjat is megkapta és a négy kétszeres Nobel-díjas közül az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztoznia. A német származású a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója, aki a második világháború után tagja lett az Albert Einstein és Szilárd Leó vezette Emergency Committee of Atomic Scientists nevű csoportnak, amely céljául és feladatául tűzte ki a nyilvánosság felvilágosítását az atomfegyverek veszélyeiről.

A vegyészek nyelvére fordította le a kvantummechanikát

Linus Carl Pauling már egészen fiatalon imádott kísérletezni. 1901. február 28-án született az oregoni Portland-ben, egy szegény családban, ahol nem tudtak elegendő pénzt félretenni egy vegyszerkészlet megvásárlásához, ezért Pauling egy elhagyott vasolvasztóban kezdett saját kémiai próbálkozásokba. Gimnáziumi iskolatársa hálószobájában berendezett egy kezdetleges kis kémiai laboratóriumot, ahol saját bevallása szerint a végrehajtott kísérletek ösztönözték arra, hogy később kémikus legyen. A pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetemre (CalTech) nyert felvételt már 16 évesen, ahol 1922-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd 1925-ben doktorált kémiából.

Linus Pauling 1922-benForrás: Wikimedia Commons/Oregon Agricultural College

Főiskolai tanulmányai során tovább kísérletezgetett egy üresen álló acélgyárból kölcsönzött felszerelésekkel és anyagokkal. Ezt követően két évig Európában több ismert tudósnál dolgozott, hazatérve a Caltechen, majd a San Diegói Egyetemen tanított, 1969-től a Stanford Egyetem professzora volt.

Karizmatikus nyilvános előadó volt, aki érdekessé tudta tenni a legbonyolultabb kémiai koncepciókat, még azok számára is, akik semmit sem tudtak a kémiáról.

1973-ban intézetet alapított, amely a betegségmegelőzés kérdéseivel foglalkozott, nagy súlyt fektetve a vitaminok és ásványi anyagok fogyasztására, Pauling a C vitamint a rák megelőzésére is alkalmasnak tartotta: úgy vélte, hogy ennek a vitaminnak nagyon nagy dózisú bevétele megakadályozza a fertőzést, sőt, akár kezelheti is a rákot.

1974-ben vonult nyugalomba. Karrierjének nagy részét kutatással és tanítással töltötte.

Elkezdett gondolkodni a szerves anyagok szerkezetéről

Kezdetben egyes ásványok, szilikátok és szulfidok szerkezetét kutatta röntgendiffrakcióval és a kötések elemzésével. E vizsgálatai alapján kezdett kvantumkémiai kutatásaiba, az 1930-as évek elején dolgozta ki rezonanciaelméletét, amely a kvantummechanikára építve írta le a molekulák elektronszerkezetét, s tovább fejlesztette a vegyértékkötés elméletét.

Az 1940-es évek végén Pauling az enzimreakciókkal is foglalkozottForrás: Wikimedia Commons/Yearbook of the California Institute of Technology)

A német Hermann Marknál ismerte meg a gázfázisú elektrondiffrakció módszerét, s Kaliforniában ezzel kutatta az atomok távolságát egymástól. Ezután kezdett a szerves anyagok szerkezetéről gondolkodni, 1936-ban a hemoglobin szerepét,

1940-ben az antitest-antigén reakció sztereokémiáját, az atomok molekulán belüli háromdimenziósa helyzetét vizsgálta.

Fő művében, az 1939-ben megjelent A kémiai kötés természete című könyvében a vegyészek nyelvére fordította le a kvantummechanikát, megállapításai ma is érvényesek.

Foglalkoztatta a nukleáris fegyverek tesztelésével járó veszély

A második világháború idején katonai kérdésekkel, mesterséges szérumokkal, rakéta-hajtóanyagokkal foglalkozott. 1946-ban tagja lett az Albert Einstein és Szilárd Leó vezette Emergency Committee of Atomic Scientists nevű csoportnak, amely céljául és feladatául tűzte ki a nyilvánosság felvilágosítását az atomfegyverek veszélyeiről.

1947-ben a fémes kötés elméletét, 1949-ben a vérszegénység és a hemoglobin szerkezetének összefüggéseit kutatva kimutatta, hogy az artériás vérben az oxigén meggátolja a vörös vértestek rendellenes átalakulását.

Az 1950-es évek elején Robert Corey-val levezették, s be is bizonyították a fehérjék peptidláncának tripla-hélix modelljét:

a csavarszerű elrendezés esetén az egymást követő szegmenseket hidrogénkötések kapcsolják össze. Pauling felismerte ezen kötések szerepét a fehérjék szerkezetében és a makromolekulák közötti kölcsönhatásokban, kutatásaik alapján állította fel később Watson és Crick a nukleinsavak kettőshélix-modelljét.

Pauling nézeteit a nukleáris fegyverek kipróbálásával járó sugárzási veszélyekről a No More War! (Soha többé háborút!) című könyvében (1958) fejtette kiForrás: Wikimedia Commons/yearbook of California Institute of Technology

Tudományos pályafutása mellett egyre jobban foglalkoztatta a nukleáris fegyverek tesztelésével járó sugárzási veszély. A második világháború végén Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombombák hatására kezdte háborúellenes tevékenységét, kapcsolatba került Einsteinnel és az atomtudósok bizottságának tagjaival. Több mint száz cikket és tanulmányt írt a béke kérdéséről, 1962-ben jelent meg híres könyve: Soha többé háborút. Ő kezdeményezte az amerikai tudósok tiltakozását az atomhadviselés, a kísérleti robbantások ellen,

1958 januárjában petíciót nyújtott be az ENSZ-nek több mint 11 ezer tudós aláírásával a kísérleti atomrobbantások elleni tiltakozásul.

Nyilvános álláspontot foglalt el a háború és az atomfegyverek használata ellen, miközben az ENSZ-en keresztül támogatta a nemzetközi diplomáciát. Később Nobel-békedíjjal tüntették ki nukleáris fegyverek elleni "keresztes hadjárata" miatt. 1963-ban a Santa Barbara-i Demokratikus Intézményeket Kutató Központ munkatársa lett.

Linus Pauling két Nobel-díjat kapott

Az ötvenes években rezonanciaelmélete miatt a szovjet vegyészet ellenséggé kiáltotta ki, mivel a kétféle benzolgyűrű elképzelésével "káros idealizmust vitt a kémiába". Az Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyanekkor állítólagos szovjetbarát nézetei miatt tagadta meg tőle a kiutazást egy angliai tanácskozásra.
Pauling két Nobel-díjat kapott, ő az egyetlen tudós, aki megkapta a Nobel-békedíjat is, és az egyedüli a kétszeres Nobel-díjasok között, aki egyiket sem megosztva nyerte el.

1946-ban tagja lett az Albert Einstein és Szilárd Leó vezette Emergency Committee of Atomic Scientists csoportnakForrás: Wikimedia Commons/Yearbook of California Institute of Technology

A kémiai Nobel-díjat 1954-ben "a kémiai kötések természetének kutatásáért és a bonyolult vegyületek szerkezetének meghatározásáért a kvantummechanika alapján", 1962-ben pedig Nobel-békedíjat "az atomfegyverkezés megszüntetése és a háborúmentes világ kialakítása érdekében tett erőfeszítéseiért" ítélték oda neki.

1970-ben megkapta a nemzetközi Lenin-díjat is, és többen nehezteltek rá, amiért el is fogadta a szovjet kitüntetést. Az amerikai politikai vezetők akkori irracionális bizalmatlansága miatt feketelistára került, és nem hagyhatta el az országot.

Gyorsan átlátta a problémákat

Linus Pauling utolsó éveit a Linus Pauling Intézetben végzett kutatásainak irányításával töltötte, és olyan témákról írt, amelyek érdekelték, például az atommagok szerkezetéről. 1994. augusztus 19-én, 93 éves korában halt meg a kaliforniai Big Surben.

Briliáns előadó volt, szerkezeti kémiai előadásait jegyzetek nélkül tartotta, egész órán át fejből ontva a képleteket.

A Pauling-család az 1954-es Nobel-díj ünnepén Stockholmban, Svédországban. Balról ülve: ifjabb Linus Pauling, Peter Pauling és Linda Pauling. Balról állva: ismeretlen személy és Crellin PaulingForrás: Wikimedia Commons/http://osulibrary.orst.edu/specialcollections/coll/pauling/dna/pictures/1954i.35-large.html

Tudományos sikereit annak köszönhette, hogy az új problémákat gyorsan átlátta, felismerte a jelenségek közötti kapcsolatokat, s nem vetette el a hagyományostól eltérő elképzeléseket. Bár ezek közül nem mindegyik volt helyes, felvetései mindig vitákat és kutatásokat indítottak el.

Érdekesség, hogy a szabad forráskódú Linux operációs rendszert megalkotó finn Linus Torvalds keresztnevét szülei a Nobel-díjas tudós iránt érzett tiszteletből választották.

Pauling születésének 101. évfordulóján, 2002. február 28-án került fel a tudós negyvenhat kötetnyi laboratóriumi jegyzőkönyve teljes terjedelmében a világhálóra: a 7680 oldal Pauling sok számítását, kísérleti adatát, következtetését, elképzelését, kutatási tervét tartalmazza.

(MTVA Sajtóarchívum, Origó)