Kétszázhuszonöt éve, 1796. május 14-én immunizált először Edward Jenner angol orvos himlő ellen egy nyolcéves kisfiút, megteremtve ezzel a fertőző betegségek elleni küzdelemben új utakat nyitó védőoltás módszerét.

A fekete himlő hosszú ideig szó szerint tizedelte az emberiséget, Nyugat-Európából első hiteles leírása a 6. századból származik. Jenner korában az egyik legpusztítóbb és legrettegettebb járványnak számított, amely évente több százezer áldozatot követelt. A himlőt élete során szinte mindenki elkapta, a súlyosabb változattal megfertőzöttek fele meghalt, a túlélők nagy része pedig örökre elcsúfult, de ők egy életre védettséget szereztek. Védekezés szinte nem volt a betegség ellen, de Ázsiában és Kínában kísérleteztek azzal, hogy az enyhe változatot elkapó betegek hólyagját nyílt sebekbe dörzsöljék vagy a vart porrá törve felszívják (varioláció vagy inokuláció).

Ez azonban szerencsejátéknak számított, mert a betegség időnként súlyos változatában tört ki.

Fekete himlő illusztrációjaForrás: Science Photo Library/NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Nobeastsofierce/Science Photo Li

Az 1749-ben született Jennert, aki elismert orvosként praktizált vidéken, fiatal korától izgatta a himlő. Gondolatait egy népi babona indította el, amely szerint aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegette a fekete himlő, és azt is megfigyelte, hogy a lovak hasonló betegségével megfertőzött emberek között is ritka a himlő. Elhatározta, hogy a tehénhimlő váladékát fogja felhasználni emberek immunizálására, és nekilátott, hogy kidolgozza módszerét.

1796 tavaszán egy Sarah Nelmes nevű tehenészlány jelentkezett nála kiütésekkel, ő pedig tehénhimlőt diagnosztizált, megerősítette a kórképet, hogy a lány által gondozott tehenek egyike éppen akkor volt himlős. Jenner úgy érezte, eljött az idő a gyakorlati próbára. 1796. május 14-én óvatosan megvágta egy James Phipps nevű nyolcéves kisfiú karját, és beledörzsölte a tehenészlány kezén lévő himlőhólyag nedvét.

Edward Jenner "beadja" a világ első védőoltásátForrás: Roger-Viollet via AFP/© Jacques Boyer / Roger-Viollet/Jacques Boyer

A fiú egy hét múlva levertségről, étvágytalanságról, fejfájásról kezdett panaszkodni, de a tünetek gyorsan elmúltak.

Jenner hat hét múlva fekete himlővel oltotta be a gyereket, és nagy megkönnyebbülésére a kis James sem ekkor, sem a még tucatnyi alkalommal megismételt inokuláció után sem lett beteg - védettsége teljes volt.

A kísérlet a mai etikai normák szerint elfogadhatatlan, de hatalmas lépést jelentett az orvostudomány történetében. (A fiú felnőve Jenner birtokán maradt, és részt vett az orvos temetésén is.)

Jenner 1797-ben rövid dolgozatot küldött a Royal Societynek, de elutasították, mondván: "a Társaság Tagjainak fölöttébb óvatosnak kell lenniük, nem tehetik kockára megbecsültségüket, nem terjeszthetnek a tanult testület elé olyan irományt, amely szöges ellentétben áll az elfogadott ismeretekkel, ráadásul ennyire hihetetlen". A következő évben ezért saját költségén adta ki könyvét A tehénhimlő néven ismert variola vaccina betegség okainak és hatásának vizsgálata címmel, különösebb visszhang nélkül. (A védőoltás, a vakcina szó a latin vacca - tehén - szóból ered, és Louis Pasteur használta először Jenner iránti tiszteletből.) Londonba utazva megpróbált önkénteseket toborozni az oltáshoz, de három hónap alatt egyetlen jelentkező sem akadt. Tudós körökben fanyalogtak, a lapokban karikatúrák jelentek meg, amelyek a tehénhimlővel beoltottakat szarvakkal és tehénfejjel ábrázolták.

Korabeli oltásellenes karikatúraForrás: Library Of Congress

A védőoltás mégis gyorsan terjedni kezdett. Angliában másfél év alatt 12 ezer embert oltottak be, és a halálozások száma kétharmadával csökkent, az elsők között a királyi család tagjai kapták meg az oltást.

A vakcinázást először 1807-ben Bajorországban tették kötelezővé, a brit parlament csak 1853-ban hozott erről törvényt.

Jennert 1823-ban bekövetkezett haláláig világszerte hősként ünnepelték, az egyébként szűkmarkú londoni képviselők két alkalommal is jelentős jutalmat szavaztak meg neki.

Bár a himlő elleni oltás végleges módszere csak hosszabb gyakorlati kísérletezés után alakult ki, mert még nem ismerték hatásmechanizmusát, Jenner új korszakot nyitott a fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Első kísérlete óta a fekete himlőt, az egykor legfélelmetesebb kórt sikerült eltüntetni a föld színéről,

az utolsó természetes esetet 1977-ben regisztrálták. Ma már több súlyos és gyakori betegség - például az influenza, kanyaró, mumpsz, bárányhimlő, rózsahimlő, diftéria, fertőző májgyulladás, humán papilloma vírus (HPV), rotavírus, agyhártyagyulladást okozó meningococcus és a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás - is megelőzhető védőoltásokkal.

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott Covid-19-világjárvány biztonságos és hatékony oltóanyagokkal való megfékezéséért jelenleg is folyik a küzdelem.