A vadvilággal folytatott verseny megakadályozhatja a híres fekete-fehér medve populációinak növelését az őshonos élőhelyén. Az óriáspanda Kína nemzeti állata, mondhatni az aranyos állatok globális szimbóluma. Az állatok azonban már régóta szenvednek; néhány tulajdonság ugyanis ellenállhatatlanná tette őket és nem a szó jó értelmében. Az orvvadászok pusztítják a bundájuk miatt, de már kölykökként is kicsempészik az országból az Egyesült Államokba és Japánba, miközben az állatkertek is versenyeznek értük.

Számos eredményt értek el a természetvédők

A vadonban élő óriáspandák száma a nyolcvanas évekre alig több mint ezerre csökkent és az állatok lassan a kihalás szélére sodródtak. A faj azonban idén nyáron a természetvédelmi siker globális szimbólumává vált. Kínai tisztviselők ugyanis bejelentették, hogy a vadon élő állatok állománya majdnem megkétszereződött a kormány által bevezetett, 30 éves helyreállítási erőfeszítések révén. Sőt,

a szakemberek azt is kijelentették, hogy a faj már nem veszélyeztetett többé.

A Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) már 2016-ban, a folyamatosan növekvő populációra és az élőhelyek bővülésére hivatkozva átsorolta az óriáspanda természetvédelmi státuszát a veszélyeztetettről a sebezhető kategóriára. Néhány kínai tudós és tisztviselő azonban elutasította ezt az értékelést, mondván, hogy ez túl korai és alááshatja a pandavédelmi erőfeszítéseket. Azóta azonban még több mindent sikerült elérni.

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) táplálékának 98%-a bambusz.Forrás: https://www.sciencenews.org/article/giant-pandas-may-have-only-recently-switched-eating-mostly-bamboo

Kína kijelölt például egy új, úgynevezett Óriáspanda Nemzeti Parkot, amely az állatok meglévő élőhelyének 70 százalékát lefedi, főként Szecsuán tartományban. Emellett a fogságban tartott állatok száma világszerte majdnem megkétszereződött a tenyésztési programoknak köszönhetően, ami 633-ra emelkedett. Ez a tudósok szerint több mint kétszer annyi, mint amennyi szükséges a genetikai sokféleség megőrzéséhez, és ami elengedhetetlen a faj fennmaradásához.

A tökéletes helyreállítás még várat magára

Eközben megjelent egy tanulmány a klímaváltozás bambuszra gyakorolt hatásairól; a növény a pandák étrendjének körülbelül 99 százalékát teszi ki. A kutatás azt mutatja, hogy a bambusz tűrőképessége a hőmérséklet- és csapadékváltozásokkal szemben sokkal nagyobb, mint azt a szakemberek korábban gondolták.

Berlin, 2019. szeptember 2. A Berlini Állatkert által 2019. szeptember 2-án közreadott kép Meng Mengről, az állatkert nőstény óriáspandájáról az egyik újszülött kölykével augusztus 31-énForrás: MTI/EPA/Berlini Állatkert/-

A növekedés valójában olyannak látszik, amiben korábban senki sem volt biztos, és el sem tudtuk elképzelni húsz évvel ezelőtt, hogy megtörténhet – mondta Fang Wang, a sanghaji Fudan Egyetem Élettudományi Iskolájának természetvédelmi biológusa a National Geographic online portálnak. – Most a panda is ennek egy kitűnő sikerét reprezentálja.

A szakértők figyelmeztetnek: a siker azonban korlátozott, mivel az óriáspandák populációinak tökéletes helyreállítása nem biztosított. Az egyre szélesebb körben terjedő erdőirtás, valamint az élőhelyek széttöredezettsége a vadon élő pandákat történelmi tartományuk kevesebb mint egy százalékára korlátozza. És az állatoknak új fenyegetésekkel is szembe kell néznie.

Természetes konfliktusokkal is szembe kell nézniük

Kína tekintélyes méretű területet különített el a természetvédelmi régiókban az óriáspandák populációinak regenerációja érdekében, ami más állatoknak is kedvez. Többek között a szecsuáni takinoknak, ezeknek bozontos, halványbarna színű patásoknak is jót tett, amelyek hasonlítanak egy tehén és egy hegyi kecske keresztezéséhez, amelyek súlya akár 360 kilogramm is lehet.

Számuk majdnem megháromszorozódott a Tangjiahe Nemzeti Természetvédelmi Területén,

amely fontos pandamenhely: míg 1986-ban mindössze 500 egyedet regisztráltak, 2015-re már több mint 1300 egyedre nőtt a számuk.

Becslések szerint csupán 1860 óriáspanda él a vadonban. Napjainkban az óriáspandák háromnegyede természetes rezervátumokban és nemzeti parkokban él.Forrás:https://www.nationalgeographic.com/animals/2018/08/giant-baby-panda-cubs-china-conservation/

Megfigyeltük például, hogy a takinok tevékenysége egyértelműen befolyásolja a növényzet növekedését – mutatott rá Diao Kunpeng, a szecsuáni székhelyű nonprofit Qingye Ecology alapítója, amely segít a természetvédelmi területek kezelésében és kezelésében. – Ezek az állatok táplálkozás céljából lerágják a fák kérgét, ami miatt pusztító gombás fertőzések jelenhetnek meg azokon és a különféle rovaroknak is kedvez.

Hozzátette: ennek eredményeként megváltozott az erdő összetétele; kevesebb lett a nagyméretű fa és gyarapodott a cserjés aljnövényzet száma. Kinpeng kiemelte, hogy az óriáspandák azonban a nagy fákkal övezett bambuszerdőket kedvelik, amelyek segítenek nekik felnevelni a fiatal egyedeket. A pandák a fákat a farkuk alatti mirigyekből kiválasztott viaszos anyaggal jelölik meg, hogy így kommunikáljanak egymással és társakat találjanak. Ám amikor a takinok „megbontják" a fákat, eltüntethetik vagy csökkenthetik ezeket az illatjeleket.A tudósok egyelőre még nem rendelkeznek meggyőző adatokkal annak bizonyítására, hogy az erdei változások hogyan befolyásolják a vadon élő pandák viselkedését és életmódját, erre egy hosszú távú, most készülő tanulmány adhat válaszokat..

A vaddisznókkal is meggyűlik a bajuk

Wang szerint az észak-kínai vadkanok szintén jelentős gondot okozhatnak a pandák számára. Bár mindkettő faj védett státuszt kapott Kínában, hivatalos becslések egyelőre nem léteznek a vaddisznók számát tekintve. A szakemberek szerint azonban úgy tűnik, hogy meghaladják az pandákét, és nagyobb területen is mozognak, ráadásul a környezetre gyakorolt hatásuk is jóval hangsúlyosabb.

Óriáspanda Shenjang állatkertjében. Már több mint félezerre nőtt a fogságban élő pandák számaForrás: Imaginechina/Zhang wenkui - Imaginechina/Zhang Wenkui

A fiatal bambuszhajtások minden tavasszal értékes fehérje- és tápanyagforrást biztosítanak a pandák számára, különösen a terhes vagy szoptató anyáknak. De a kanok is szeretnek fiatal hajtásokat enni, és a kutatások azt mutatják, hogy a pandák kerülik a vaddisznók által lakott területeken a táplálkozást, miközben a számuk nőtt azokon a szomszédos területeken, ahol kevés a vaddisznó.

Utóbbiak ráadásul olyan betegségeket is hordozhatnak, mint a sertéspestis, amelyek más fajokra is veszélyesek.

Biztos, hogy ezek a vírusok megfertőzik a pandákat is – magyarázta Wang, aki szerint a vaddisznók pedig a falubeliek terményeit is károsítják, ami miatt attól tart, hogy ez csökkentheti a vadon élő állatok védelmének támogatását azokon a területeken, ahol az óriáspandák is élnek.

Az orvvadászat szinte teljesen megszűnt

A huszadik század jelentős részében a pandák hatalmas összegeket értek a nemzetközi feketepiacon. George Schaller természettudós szerint a pandát, mint fajt, többek között az orvvadászat, az élőhelyek elvesztése, és a rossz gazdálkodás veszélyezteti.

A kutató azt jósolja, hogy „az orvvadászok jóval azelőtt kiirtják a pandát, minthogy a beltenyészet problémává válhatna".

Manapság az orvvadászat végre egyre ritkábban fordul elő, és a fakitermelés is teljesen megszűnt a belső és külső régiókban. Szintén jó hír, hogy vadon élő állatok vadászatának hálózata segített megállítani a pandák egyedszámának hanyatlását: a legtöbb vadon élő állatnak otthont adó Szecsuán tartományban legalább 4000 vadőr járőrözik a 166 természetvédelmi területen.

Kuangcsou, 2014. augusztus 12. Három óriáspanda-kölyök egy inkubátorban, a dél-kínai Kanton (Kuangtung) tartományban fekvő Kuangcsou Csimelung Szafariparkjában 2014. augusztus 9-énForrás: MTI/EPA/FEATURECHINA/Csi Lun

A szakemberek segítenek a természetvédőknek és biológusoknak azáltal, hogy létfontosságú információkat gyűjtenek az állatokról. A vadőrök általában a rezervátumok belsejében élnek, hetekig túráznak a hegyi bambuszerdőkön keresztül, hogy figyeljék a kameracsapdákat és rögzítsék az élővilág viselkedését. Az általuk gyűjtött adatok alapján határozzák meg Kína hivatalos, vadon élő pandaszámát.

A következő hivatalos felmérést 2022-ben végzik majd, ami befolyásolhatja majd a jövőbeli természetvédelmi kutatásokat és stratégiákat.

Wang reméli, hogy döntés születik az óriáspandák módszeres, célzott módon történő szabadon engedéséről, a kis regionális populációk fellendítéséről és a vadon élő állatok folyosóinak összekapcsolásáról is annak érdekében, hogy az állatok szabadon mozoghassanak a jó élőhelyet jelentő területeken.