Több száz milliót érhet Nagy Katalin cárnő himlőoltásról szóló levele

Nagy Katalin portréja és Nagy Katalin himlőoltásról szóló levele is aukcióra kerül a londoni MacDougall's Fine Art Auctions-on

Kalapács alá kerül a londoni MacDougall's aukciósházban Nagy Katalin orosz cárnő 1787. április 20-án írt levele, amelyben a himlőoltás fontosságát hangsúlyozta Malorossiya (a mai Ukrajna) grófja számára. A dokumentumot korábban egy névtelen magángyűjteményben tartották, és csak a közelmúltban mutatták be először Moszkvában.

A MacDougall's aukciósház szerint az 1762 és 1796 között uralkodó Nagy Katalin orosz cárnő volt az oltás fő szószólója abban az időben, amikor a közvélemény nagy ellenállást tanúsított az ötlettel szemben.

1768-ban elsőként oltották be himlő ellen Oroszországban, és nem sokkal ezután beoltatta a fiát is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a himlővírus legalább 3000 évig pusztított a világon, mielőtt a modern oltási kampányok 1980-ban eltűntették volna.

Az első sikeres himlőoltás csak 1796-ban volt elérhető, amikor egy angol orvos, Edward Jenner 1796-ban felfedezte, hogy a tehénhimlő (hasonló, de emberben kevéssé patogén vírus) általi mesterséges fertőzés – a vakcinázás – olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony az emberi himlővel szemben is.

Nagy Katalin portréja és Nagy Katalin himlőoltásról szóló levele is aukcióra kerül a londoni MacDougall's Fine Art Auctions-on Forrás: Courtesy of MacDougall Auctions)

Ezt megelőzően, Nagy Katalin uralkodása idején, az oltás azzal járt, hogy az embereket magának a himlővírusnak tették ki.

A MacDougall's aukciósház szerint az orvosok bemetszéseket vágtak egy egészséges ember karján, és fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebekbe. Ez a primitív oltási módszer egy ideig megbetegítette az embereket, ám a halálozás kockázata 2 százalékkal csökkent, vagyis körülbelül 20-szor alacsonyabb volt, mint ha egy személy természetes himlővel fertőződött volna.

Az ilyen oltásnak mindenhol általánosnak kellene lennie

– írta Nagy Katalin cirill betűkkel, szláv ábécével az újonnan árverésre bocsátott levélben, amelyet Piotr Alekszandrovics grófnak, Malorosszija főkormányzójának és helytartójának címzett, és amit a LiveScience online tudományos portál idéz.

A levélben azt írta, hogy a gróf utasítson minden várost, hogy a megszűnt kolostorokban vagy kis kolostorokban építsenek ideiglenes szállásokat azoknak, akiket nem lehet otthonukban beoltani.

Amikor XV. Lajos, Franciaország uralkodója 1774-ben himlőben halt meg, Nagy Katalin állítólag azt mondta, hogy „barbarizmus" volt belehalni a betegségbe, amikor a felvilágosult 18. században éltek

– mondta Oleg Khromov történész, akit a The Moscow Times idéz.

A The Moscow Times szerint a levelet Nagy Katalin portréjával együtt bocsátják árverésre december elsején, amelyek összértéke akár 1,6 millió dollár (527 millió forint) is lehet.