Pehelysúlyú bolygót találtak

Vágólapra másolva!
Az eddig ismert egyik legkisebb,"pehelysúlyú" bolygót fedezték fel a Naprendszeren kívül. A vörös törpe körül keringő égitest tömege a Földének 55 százaléka, egy napja 8 óránál rövidebb ideig tart.
Vágólapra másolva!

A GJ 367 b jelű bolygó egy kis tömegű kőzetplanéta, átmérője pedig a Föld átmérőjének 72 százaléka. A tudósok szerint ez a ma ismert közel ötezer exobolygó közül az egyik legkisebb tömegű.

A felfedezést a Német Űrkutató Központ (DLR) Bolygókutató Intézete irányítása alatt egy nemzetközi kutatócsoport tette. Az intézet munkatársa, a kutatást vezető Csizmadia Szilárd szerint nagy sűrűsége miatt feltételezhető, hogy a bolygó vasból álló belső maggal rendelkezik. Becsléseik szerint a bolygó 86 százaléka lehet vas.

A GJ 367 b a Földtől 31 fényévnyi távolságra van, 7,7 óra alatt kerüli meg anyacsillagát, a GJ 367 nevű vörös törpét, mely nagyjából fele akkora, mint a Nap, emellett jóval hűvösebb és kevésbé fényes.
Úgy tűnik, több hasonlóságot mutat a bolygó a Merkúrral. A Földnél kisebb méretű kőzetbolygók közé tartozik, felfedezése egy lépéssel közelebb vihet a "második Föld" megtalálásához - véli Kristine Lam, a DLR vezető szakembere.

A bolygó azonban semmiképpen sem lehet második Föld, mivel nagyon nagy mértékű sugárzásnak van kitéve, 500-szor erősebbnek, mint a Föld - fejtette ki Csizmadia. A GJ 367 b felszíni hőmérséklete azon az oldalon, mely állandóan csillaga felé fordul, elérheti az 1500 Celsius-fokot - ezen a hőmérsékleten minden kőzet és fém megolvad.

Forrás: SPP 1992 (Patricia Klein)

A tudósok eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be.

Az exobolygók felfedezése azért kiemelt jelentőségű a kutatók számára, mivel ezeken elképzelhető az élet. A GJ 367 b felfedezéséhez használt módszer segíthet a megfelelő jelöltek feltárásában. Mintegy negyed évszázaddal az első exobolygó felfedezése után a tudósok egyre precízebben tudják megállapítani az égitestek jellemzőit, ezáltal több információt szereznek különböző változataikról.

"A gázóriásokkal ellentétben a Földhöz hasonlatos sziklás világok jóval mérsékeltebb hőmérsékletűek és fontos összetevőket tartalmaznak, például folyékony vizet és oxigént. Bár nem minden kőzetbolygó élhető, a kisebb égitestek keresése és típusuk meghatározása segíthet megérteni, hogyan alakultak ki, mi tesz élhetővé egy bolygót és segít megállapítani, vajon egyedülálló-e a Naprendszer" - fejtette ki Lam.

(MTI/dpa/Reuters)