Ezért nem élhetett a Bakonyban T. rex

A T. rex a kréta végi nagy kihalási hullám idején pusztult ki

Tyrannosaurus, Giganotosaurus, Carcharodontosaurus. Csak néhány a legismertebb kréta időszaki csúcsragadozó dinoszauruszok közül. Tíz-tizenkettő méter feletti testhosszukkal, legalább másfél méteres koponyával és tizenöt-húsz centimétert elérő fogaikkal rettegett urai lehettek egykori környezetüknek. Ilyen csúcsragadozók maradványai ismertek Észak- és Dél Amerika, Afrika és Ázsia dinoszaurusz lelőhelyeiről, ám Európából, így Magyarország területéről is csak jóval kisebb unokatestvéreik töredékes maradványai kerültek eddig elő. Mi lehet ennek az oka? Ennek megfejtésében segített nekünk Ősi Attila paleontológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) docense, a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője és a világhírűvé lett bakonyi, iharkúti dinoszaurusz feltárások kutatója.

A Nyugat-európai rokonok is méretesek

Európában sok helyről ismerünk dinoszaurusz leleteket és a legtöbb lelőhelyről ragadozók maradványai is előkerültek. A maradványok azonban – amellett hogy szinte kivétel nélkül igen töredékesek – döntően kis vagy közepes méretű ragadozóktól származnak. Persze, ezekkel sem lett volna túl szerencsés találkozni.

A T. rex a kréta végi nagy kihalási hullám idején pusztult ki Forrás: AFP/SPL

A nyugat-európai lelőhelyeket tekintve a kréta időszak első feléből ismert Neovenator vagy a híres Baryonyx Anglia üledékes kőzeteiből került elő, ezeknél a becsült maximális hossz nyolc-kilenc méter

– mondta az Origó kérdésére Ősi Attila paleontológus, az ELTE docense, a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője. – A Franciaország felső krétájából ismert Arcovenator körülbelül öt-hat méteres lehetett, fogainak magassága öt-hat centiméteres volt.

Ahogy arra a szakember rámutatott, hasonló méretű ragadozó dinoszauruszok ismertek az Ibériai-félsziget kréta időszaki rétegeiből is. Közép- és Kelet Európa felé haladva azonban nemcsak a lelőhelyek száma, de a megtalált maradványok mérete is látványosan csökken.

Közép-európai felfedezések

Ausztria sokáig egyetlen ismert dinoszaurusz lelőhelyét már az 1850-es években felfedezték Bécsújhelytől nem messze.

Ragadozó dinoszaurusz fogak is előkerültek, melyeket a 19. és 20. század kutatói leginkább az Angliából is jól, bár valamelyest nagyobb fogak alapján ismert Megalosaurus fogaival rokonítottak.

Az ELTE kutatócsoportjának köszönhetően aztán két további lelőhellyel gazdagodott az osztrák dinoszaurusz lelőhelyek száma, amelyek mindegyikéről kerültek elő ragadozó dinoszaurusz fogak.

Négy-öt méteres Theropoda dinoszauruszok voltak Közép-Európa szárazföldi csúcsragadozói a késő krétában Forrás: Pecsics Tibor

Az egyik helyről csak kisméretű, raptorszerű formák recézett fogai ismertek, míg a másik helyről egy a Bécsújhely melletti leletekhez hasonló, nagyobb Theropoda foga is előkerült

– mutatott rá Ősi Attila. – Ez utóbbival szinte teljesen megegyező, 3-4 centiméteres magasságot elérő, gyönyörű fekete fogak viszonylag gyakoriak a Bakonyi Iharkút lelőhelyén.

Ezeket szintén az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói fedezték fel az elmúlt 22 évben. Ősi Attila szerint azonban nagyon érdekes, hogy a híres Erdélyi-medence késő-kréta lelőhelyekről ilyen nagy méretű ragadozó fogak nem kerültek elő.

Magyar kutatók az iharkúti ásatáson Forrás: Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport

Ismerünk többféle ragadozó dinoszaurusz fogat Erdélyből, de ezek kivétel nélkül kis méretű, maximum 1-2 m-es testhosszúságot elérő raptorszerű formák voltak

– magyarázta a hamarosan kezdődő, iharkúti dinoszaurusz feltárások nyílt napjainak szervezője. – Az ausztriai és bakonyi fogak egy körülbelül három-öt méteres testhosszúságú ragadozó csoporthoz sorolhatók.

Hozzátette: jelenlegi ismereteik szerint ezek lehettek a késő-kréta időszakban e közép-európai területek csúcsragadozói.

De miért nincsenek nagyobbak?

A bizonyíték hiánya a szakemberek szerint még nem a hiány bizonyítéka, és Ősi Attila úgy látja, hogy ez különösen igaz az őslénytani leletekre. Az ősmaradványok ugyanis kivételes körülmények emlékei, ahol valamiért az egykori élőlények nagyon gyorsan betemetődtek és végül valami megmaradt belőlük.

A legtöbb élőlénynek azonban nyoma sem marad és emiatt aztán a kutatók soha nem szereznek róluk tudomást.

A világhírű bakonyi dinoszaurusz lelőhely, Iharkút Forrás: Origo

Ha viszont egy lelőhelyen elég nagy számú leletanyagot sikerül begyűjteni, akkor már lehet megközelítő fogalmunk az egykori élővilág összetételéről

– emelte ki az ELTE paleontológusa. – Iharkút az egyik leggazdagabb kréta kori ősgerinces lelőhely egész Európában, ahonnan mára több mint százezer fog-és csontmaradvány került elő, és az említett nagy ragadozó fogaiból is van több mint száz példány.

A Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője szerint sokféle ok lehet annak hátterében, hogy

ezekről az európai lelőhelyekről nem kerültek elő nagy testű, T. rex méretű csúcsragadozók.

Úgy véli, a legáltalánosabb elmélet szerint a fő ok az volt, hogy Európa a kréta időszakban (és tulajdonképpen a földtörténeti középidő jó részében) egy szigetvilág volt.

Ragadozó dinoszaurusz foga Iharkútról Forrás: Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció

Kontinensünk tehát nem alkotott egy olyan nagy összefüggő szárazulatot, mint manapság, hanem a mai Spanyolország területétől az egykori Európa keleti feléig, sőt még azon túl is kisebb-nagyobb szigetek láncolata húzódott

– vázolta. – Amíg a nyugatra fekvő szigetek partjait a folyamatosan szélesedő Atlanti-óceán mosta, addig Európa többi részében a lassan, de biztosan záródó Tethys-óceán hullámzott.

Hogy pontosan mekkorák voltak ezek a szigetek, azt szerinte igen nehéz megmondani, de a rendelkezésre álló geológiai és őslénytani adatokból sejtik, hogy többségük néhány magyarországinál nem lehetett nagyobb.

Ősi Attila, geológus, paleontológus egy értékes leletet mutat a kutatócsoportjának az egyetlen magyarországi dinoszaurusz-lelőhelyen a bakonyi Iharkúton folyó ásatáson Forrás: Origo

Mivel ez az időszak a kontinensek mozgását illetően igen aktív volt, feltételezhető, hogy ezeknek a szigeteknek a kiterjedése, partvonala geológiai értelemben gyorsan változott:

bizonyos szigetek 1-2 millió év után össze kapcsolódtak, míg mások eltűntek. Akárhogyan is, ezek a szigetek voltak azok a szárazulatok, amelyeken a fent említett kis és közepes termetű ragadozó dinoszauruszok éltek. Szemben az akár több millió négyzetkilométeres területű észak- és dél-amerikai vagy ázsiai szárazföldekkel, feltételezhető, hogy ezek a szigetek egész egyszerűen nem voltak képesek olyan szintű tápláléklánc eltartására, melyben a csúcsragadozók T. rex méretű fenevadak voltak.

Az itt kifejlődött fajok nem tudtak akkorára nőni

Emellett a paleontológusok azt is nagyon jól látják, hogy az európai dinoszauruszok döntő többsége valamelyest kisebb volt a világ többi lelőhelyéről ismert rokonoktól.

Mai, jól dokumentált példák alapján azt feltételezik, hogy ezeken a szigeteken,

az úgynevezett szigethatásnak köszönhetően – tehát részben az egykori környezetben elérhető és időnként jellemző kevesebb táplálékforrásnak, de akár még genetikai okoknak köszönhetően is – az itt kifejlődött fajok nem tudtak akkorára nőni, mint távoli rokonaik.

Páncélos dinoszaurusz csontváz az iharkúti lelőhelyről Forrás: Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport

Ez a méret különbség nem feltétlenül drasztikus, de a csontok alapján mindenképpen felismerhető.

Ez eredményezhette többek között azt is, hogy a késő-krétában ezeken a néhány millió évig szigetek formájában létező szárazulatoknak a ragadozói sem nőttek nagyobbra 4-6 méternél

– mondta Ősi Attila. – Sőt, valami érdekes okból kifolyólag az erdélyi szárazulaton még ekkora ragadozók sem fordultak elő.

A feltárások vezetője szerint érdemes feltenni a kérdést: vajon a többi közép-európai szigetről egész egyszerűen nem jutottak el idáig, ahogy a mai Galápagos-szigetek esetében is az ember megjelenéséig nem jutottak oda ragadozók?

Iharkút: az itt kifejlődött fajok nem tudtak akkorára nőni, mint távoli rokonaik Forrás: Origo

Szerinte érdekes viszont, hogy Földünk legnagyobb repülő hüllői, a 10-12 méteres szárnyfesztávolságú Hatzegopteryx és társai köröztek az egykori erdélyi sziget egén, amelyek akár 1,5-2 méteres hosszúságot elérő hegyes, brutális csőrű koponyával akár rettegett vadászai is lehettek ennek az egykori környezetnek.

Újabb kutatások és Nyílt napok a bakonyi lelőhelyen

A jövőben sok kérdés vár még megválaszolásra, de nemcsak a ragadozó dinoszauruszokkal vagy azok méretével kapcsolatban. Ezeket a válaszokat pedig újabb kutatások és felfedezések hozhatják.

Az ELTE Őslénytani Tanszékének kutatócsoportja idén is folytatja munkáját a bakonyi dinoszaurusz lelőhelyen, ahol júliusban két hétig húsz lelkes kutató kezdi meg munkáját.

Németbányáról Iharkútra kisvonattal viszik a látogatókat Forrás: Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció

A nagyközönségnek pedig három nap erejéig lehetősége van látni, hogy hogyan zajlik egy őslénytani ásatás, hogyan kerülnek elő a több millió éves dinoszaurusz csontok, és hogy a felfedezés pillanatától kezdve mit és hogyan lehet kiolvasni ezekből az egyedülálló leletekből.

Az iharkúton és a szomszédos Németbányán megrendezett Nyílt Napok július 16-án, 17-én és 20-án

várják az érdeklődő nagyközönséget, ahol többek között előadások, kirakodóvásár és Geotúra várja az érdeklődőket.