A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdőrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelőzés szempontjából is fontosak lehetnek.

A légszennyezésről régóta úgy gondolják, hogy összefüggésbe hozható a tüdőrák magasabb kockázatával azoknál az embereknél, akik soha nem dohányoztak.

Ugyanakkor nem igazán tudtuk, hogy a szennyezés közvetlenül okozhat-e tüdőrákot, és ha igen, hogyan" - mondta Charles Swanton, a brit Francis Crick Intézet kutatója az AFP-nek.

Hagyományosan úgy gondolták, hogy a rákkeltő anyagoknak - például a cigarettafüstnek vagy a szennyezett levegőben lévő anyagoknak - való kitettség DNS-mutációkat okoz, amelyek aztán rákot idézhetnek elő.

Swanton szerint azonban a helyzet ennél bonyolultabb: a korábbi kutatások kimutatták, hogy a DNS-mutációk anélkül is jelen lehetnek, hogy rákot okoznának, és az is kiderült, hogy a környezetben fellelhető legtöbb rákkeltő anyag nem okoz mutációt.

Forrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Akkor mégis mi történik?

A Francis Crick Intézet és a University College London kutatócsoportja több mint 460 000 ember egészségügyi adatait elemezte Angliában, Dél-Koreában és Tajvanon.

Megállapították, hogy az apró PM2,5 szennyező részecskéknek való kitettség - amelyek átmérője nem éri el a 2,5 mikrométert - az EGFR-gén mutációinak fokozott kockázatához vezetett.

Egereken végzett laboratóriumi vizsgálatok során a kutatócsoport kimutatta, hogy a részecskék változásokat okoztak az EGFR-génben, valamint a KRAS-génben, és azt is megállapították, hogy mindkét változás összefüggésbe hozható a tüdőrákkal.

Végül a szakértők közel 250 olyan emberi tüdőszövetmintát elemeztek, amelyek soha nem voltak kitéve dohányzásból vagy súlyos szennyezésből származó rákkeltő anyagoknak.

Annak ellenére, hogy a tüdők egészségesek voltak, az EGFR-gének 18 százalékában és a KRAS-gének 33 százalékában találtak DNS-mutációkat.

Swanton szerint önmagukban ezek a mutációk valószínűleg nem okoznak tüdőrákot, ám ha a sejtek szennyező anyagokkal találkoznak, gyulladási folyamatok indulnak be, és megnő a rák kialakulásának esélye.

Jó hír viszont, hogy egy másik egérkísérletben sikerült azonosítani egy olyan antitestet, ami blokkolja a gyulladást kiváltó interleukin 1 béta nevű közvetítő fehérjét, így elkerülhető a tumor kialakulása.

Swanton szerint ha ezt a felfedezést sikerülne a humán gyógyászatba átültetni, az forradalmi lépés lenne a rákmegelőzés terén.