Kalória és zsír? Rossz hírünk van a késői étkezést kedvelőknek

Nem csak azt érdemes megválogatni, hogy mit eszünk, hanem azt is, hogy mikor

Egy új tanulmány szerint a későbbi étkezések három kulcsfontosságú módon befolyásolhatják közvetlenül a biológiai súlyszabályozásunkat: az elégetett kalóriák számán, az éhségünk szintjén és a testünk zsírraktározási módján keresztül.

A kutatást szigorúan ellenőrizték

Az elhízás emberek százmillióit érinti világszerte, ami értékes betekintést enged abba, miként csökkenthető az elhízás kockázata egy viszonylag egyszerű módon – csupán egy néhány órával korábban elfogyasztott étkezéssel.

Korábbi tanulmányok már azonosították az összefüggést az étkezések időzítése és a súlygyarapodás között,

ám a tudósok most közelebbről is meg akarták vizsgálni ezt a kapcsolatot, valamint ki akarták kutatni a mögöttes biológiai okokat.

Nem csak azt érdemes megválogatni, hogy mit eszünk, hanem azt is, hogy mikor Forrás: pexels.com

Szerettük volna tesztelni azokat a mechanizmusokat, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miért növeli a késői étkezés az elhízás kockázatát

– mondta Frank Scheer, a bostoni Brigham and Women's Hospital idegkutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az általunk és mások által végzett korábbi kutatások kimutatták, hogy a késői étkezés összefüggésbe hozható az elhízás fokozott kockázatával, a testzsír növekedésével és a fogyás csökkenésének sikerével; szerettük volna megérteni, hogy miért.

A Cell Metabolism című folyóiratban publikált tanulmányt szigorúan ellenőrizték, amelybe tizenhat olyan résztvevőt vontak be, akiknek testtömeg-indexe (BMI) túlsúlyos vagy elhízott tartományba esett.

Valamennyi önkéntes két különböző, hat napig tartó kísérleten ment keresztül, akinek az alvását és étkezését szigorúan ellenőrizték.

Az egyik kísérletben a résztvevők betartották a napi háromszori étkezést a szokásos időben: reggeli 9 órakor, ebéd 13 órakor és vacsora 18 óra körül, míg a másikban a három étkezést későbbre tolták: az első 13 órakor, az utolsó 21 óra körül történt.

Azonosították a kulcsfontosságú tényezőket

A csapat vérminták, felmérési kérdések és egyéb mérések révén számos megfigyelést tudott végezni. Akik később étkeztek, azoknál a leptin hormon szintje – amely jelzi, hogy jóllaktunk – 24 óra alatt alacsonyabb volt, ami azt jelzi, hogy a résztvevők éhesebbnek érezték magukat, miközben a kalóriák lassabb ütemben égtek el.

A tesztek azt is kimutatták, hogy a zsírszövet génexpressziója – amely befolyásolja a szervezet zsírraktározását – fokozta a zsírszövetet felépítő adipogenezis folyamatát és csökkentette a zsírbontást végző lipolízist.

Itt fiziológiai és molekuláris mechanizmusok kombinációját vizsgálták, amelyek növeték az elhízás kockázatát.

Nem feltétlenül az számít, hogy mit, hanem, hogy mikor eszünk Forrás: pexels.com

Ezeket a hatásokat az olyan zavaró változók szabályozásával különítettük el, mint a kalóriabevitel, a fizikai aktivitás, az alvás és a fényexpozíció, de a való életben e tényezők közül sokat befolyásolhat az étkezés időzítése

– mutatott rá Scheer. – Érdemes szem előtt tartani, hogy az elhízás más egészségügyi problémákhoz is vezethet, beleértve a cukorbetegséget és a rákot, és így az elhízás megállítása óriási változást jelentene a világ népességének egészsége szempontjából.

A most publikált tanulmány azt is megmutatja, hogy a korábbra időzített napi étkezés három kulcsfontosságú tényezőre hathat a testünk energia-kiegyensúlyozására és az azt követő elhízás kockázatára, ami egy olyan változás, amelyet

néhány embernek talán egyszerűbb kezelni, mint betartani a diétát vagy a testmozgást.

A szakemberek a jövőben nagyobb léptékű vizsgálatokat terveznek, ahol azt is elemzik majd, hogy más, viselkedési és környezeti változók hogyan változtatják meg az elhízás kockázatának hátterében álló biológiai folyamatokat.