Különleges virágfestészeti tárlat nyílt Budapesten

Részlet a kiállításból

Június 7-én nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az a különleges virágfestészeti tárlat, amely Kopiás Gabriella festőművész botanikai tárgyú kompozícióit mutatja be. A tárlaton a virágfestészet mindkét ágát felölelő olyan műalkotások tekinthetők meg, amelyek jól reprezentálják a nagy múltú botanikai festészet szinte teljes körű palettáját.

"A virágnak két kedvese van: a levegő meg a fény, de a fény az igazi kedves. Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle, becsukódik, és elszunnyad a levegő ölelésében."
(Hans Christian Andersen)

A virágfestészet csaknem egyidős a művészettörténet kezdeteivel

A virágok a képi ábrázolás fontos és különösen kitüntetett tárgyainak tekinthetők már a művészettörténet kezdeteitől fogva. Ennek az a magyarázta, hogy a virágok egyszerre reprezentálják a születést, a szépséget és az elmúlást.

A tárlat a virágfestészet mindkét ágáról átfogó képet nyújt Forrás: Origo - Csudai Sándor

A tudatos virágfestészet kezdetei egészen az ókori Egyiptomig nyúlnak vissza, a Kr. e. 6. századból fennmaradt úgynevezett Johnson-papiruszok tekinthetők az első olyan alkotásnak, amelyek a virágot önmagában, nem pedig díszítőmotívumként örökítik meg.

A 20 évig Bécsben alkotott Kopiás Gabriella botanikai festményeiből nyílt kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Forrás: Origo - Csudai Sándor

A virágok és a növényi ornamentika a nagy ókori civilizációk, az antik görögök és a rómaiak díszítőművészetében is fontos szerepet játszottak.

Az európai művészettörténetben a 14. századtól kezdve találkozhatunk olyan alkotásokkal, amelyeknek a virágok az elsődleges tárgyai.

A 15. századtól kibontakozó reneszánsz, amely tudatosan tért vissza a görög-római kultúra alapjaihoz, ugyancsak nagy gyakorisággal alkalmazta a növényi motívumokat díszítőművészetében.

Részlet a kiállításból Forrás: Origo - Csudai Sándor

A barokk előfutárának tekinthető manierizmus pedig érdekes, és forradalmian újnak számító kísérletezésbe kezdett, amikor növényekből, zöldségekből, gyümölcsökből és virágokból álló emberábrázolásokat, portrékat alkotott. A minél pontosabb és élethűbb ábrázolásra törekvő virágábrázolás, mint a festészet önállósuló ága a 18. században jelent meg a nagy természettudományi felfedezések eredményeként, fénykorát pedig a 19. századi modern, leíró pozitivista tudomány korában élte.

A Június 7-én megnyitott különleges tárlat július 6-ig lesz megtekinthető Forrás: Origo - Csudai Sándor

A virág, mint önálló motívum a művészettörténet legnagyobb festőit is foglalkoztatta, gondoljunk csak Vincent van Gogh 1888-ban festett világhíres „Napraforgók", illetve az 1889-ben megalkotott „Íriszek" című csendéleteire. A 19. század leghíresebb magyar festőóriásai sem tudták kivonni magukat a virágfestészet jelentette művészi kihívás alól, amit többek között Munkácsy Mihály 1882-es virágcsendélete, vagy a hasonló tárgyú „Virágcsendélet tállal" című képe, továbbá Szinyei-Merse Pál „A pacsirta" című képe reprezentál.

Részlet Kopiás Gabriella "A virágnak megtiltani nem lehet" című virágfestészeti tárlatának megnyitójáról Forrás: Origo - Csudai Sándor

A tudományos igényű, de magas művészi színvonalú virágábrázolás legjelentősebb 20. századi magyar művelői Csapody Vera, vagy Csiby Mihály pedig e tradíciók jeles folytatóinak tekinthetők.

„A virágnak megtiltani nem lehet"

A botanikai festészetben kétféle irányzat létezik: az egyik a gyógyászati vagy tudományos célból a minél nagyobb pontosságra, élethűségre törekvő ábrázolásmód, valamint ha kifejezetten esztétikai okokból a sajátos művészi mondanivaló ábrázolását testesítik meg a virágok. A konzervatóriumot végzett fuvolaművész, Kopiás Gabriella a két évtizedes bécsi tartózkodása során kezdett el botanikai festészettel foglalkozni.

Kopiás Gabriella botanikai festészetét a bécsi híres virágfestők motiválták Forrás: Kopiás Gabriella

„Sok festő késztetést érez, hogy lefesse amit lát. Zenészként én késztetést éreztem lefesteni, amit hallok. Ebből következett, hogy lassan le akartam tudni festeni azt is, amit látok, de mindig egy önmagán túlmutató céllal" – így vall az ars poeticájáról Kopiás Gabriella. Botanikai festészeti munkásságát elsősorban a híres bécsi virágfestő művészek, Waldmüller, Derchsler, Johann Kapp és Olga Wiesinger motiválták.

Részlet a kiállításról. A botanikai festészet egyik ága a növények minél pontosabb, valósághűbb ábrázolására törekszik Forrás: Origo - Csudai Sándor

Művészi munkásságában a botanikai festészet mindkét nagy irányzata helyet kapott; a 19. század pozitivista-realista alkotóinak a valóság, szín- és mérethű ábrázolása csakúgy, mint a virágokból áradó transzcendentális művészi élmény egyedi megragadása.

A botanikai festészetben rendkívül fontos a növényi finom struktúrák és a színek valósághű megjelenítése Forrás: Origo - Csudai Sándor

„Az ornament a természet törvényeire utal, amit nem lehet minden további nélkül megtörni; beszél a teremtésről és a szerelemről is, a szín- és formagazdagságról, az élet rendjéről. Belső ritmikája, osztinátója megérinti a szenvedélyt a szívekben, amivel végső soron a szabadságot szimbolizálja"- vallja ez utóbbiról Kopiás Gabriella.

Részlet a tárlatról Forrás: Origo - Csudai Sándor

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2023. június 7-én megnyílt, „A virágnak megtiltani nem lehet" című tárlat Kopiás Gabriella eddigi alkotómunkájáról mutat be tablót, ami a művésznő sokoldalúsága mellett magas szintű technikai tudását és egyéni látásmódját is jól illusztrálja.

A tárlat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában a könyvtári nyitvatartási időn belül ingyenesen látogatható Forrás: Origo - Csudai Sándor

A kiállítás július 6-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ( 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.) Kisgalériájában a könyvtár nyitvatartási idején belül ingyenesen látogatható.