Senki nem hitt először a himlő elleni védőoltás felfedezőjének

Akik bevállalták az új eljárást, örökre védettséget szereztek a himlő ellen

Kétszáz éve, 1823. január 26-án halt meg Edward Jenner angol orvos, a himlő elleni védőoltás felfedezője. A szarvasmarha már borjazott nősténye a tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. Jenner vakcinája volt az első mesterséges immunizálás, az első védőoltás a világon. A kifejezést Louis Pasteur használta először Jenner munkássága iránti tiszteletből.

A betegséget élete során majdnem mindenki elkapta

Jenner 1749. május 17-én a Bristolhoz közeli Berkeleyben született egy lelkész kilenc gyermeke közül nyolcadikként. Az elemi iskola után egy helyi kirurgus mellett szerzett alapos gyakorlati és felületes elméleti tapasztalatokat az orvoslásról. Huszonegy éves korában a kor híres sebésze, John Hunter tanítványa lett, aki azt a tanácsot adta neki: „ne spekulálj - próbáld ki". 1773-tól szülővárosában folytatta orvosi praxisát, 1788-ban madártani munkásságáért megválasztották a Royal Society tagjának.

Jennert fiatal korától izgatta a kor legrettegettebb betegsége, az évente több százezer áldozatot követelő feketehimlő.

Fekete himlő illusztrációja Forrás: Science Photo Library/NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Nobeastsofierce/Science Photo Li

A betegséget élete során majdnem mindenki elkapta, s a súlyosabb esetek fele halállal végződött, a túlélők örökre elcsúfultak, de védettséget szereztek. A kórnak ellenszere nem volt, ám már régóta kísérleteztek azzal, hogy az enyhe változatot elkapott betegek hólyagját nyílt sebekbe dörzsölve vagy a porrá tört vart felszívva szándékosan okozzanak fertőzést (varioláció avagy inokuláció). Ez azonban szerencsejátéknak számított, mert sokszor a betegség súlyos, halálos változatát idézték elő.

Edward Jenner gondolatait az a népi babona indította el, hogy aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegette a fekete himlő.

Azt is megfigyelte, hogy a lovak hasonló betegségével megfertőzött emberek között is ritka a himlő, és elhatározta: a tehénhimlő váladékát fogja felhasználni emberek immunizálására. 1796 tavaszán egy Sarah Nelmes nevű tehenészlány jelentkezett nála kiütésekkel, ő pedig tehénhimlőt diagnosztizált, a kórképet megerősítette, hogy a lány által gondozott tehenek egyike éppen akkor volt himlős.

A tehén latin elnevezése, a vacca után nevezte el

Edward Jenner úgy érezte, eljött az idő a gyakorlati próbára: 1796. május 14-én óvatosan megvágta James Phipps, kertésze nyolcéves kisfiának karját és beledörzsölte a tehenészlány kezén lévő himlőhólyag nedvét. A gyermek el is kapta a betegséget, néhány napig lázról fejfájásról, étvágytalanságról panaszkodott, de a tünetek gyorsan elmúltak.

Jenner hat héttel később már egy valódi himlős beteg himlőhólyagjának nedvével fertőzte meg a fiút, nem kis kockázatot vállalva: ha az meghal, ő bűnözőként került volna bíróság elé.

Akik bevállalták az új eljárást, örökre védettséget szereztek a himlő ellen Forrás: commons.wikimedia.org

Nagy megkönnyebbülésére a fiú nem lett beteg sem ekkor, sem a még húsz alkalommal megismételt inokuláció után sem. (Phipps felnőve Jenner birtokán élt, és részt vett az orvos temetésén is.) A ma már etikailag elfogadhatatlannak minősülő kísérlet hatalmas lépést jelentett az orvostudomány történetében. Edward Jenner a védőoltásnak a vakcina nevet adta a tehén latin elnevezése, a vacca után - annak a tehénnek a bőre, amelytől a tehenészlány a betegséget elkapta, ma az orvos egykori londoni alma matere, a St. George's University (St. George's Egyetem) könyvtárában látható.

Edward Jenner 1797-ben rövid beszámolót küldött a Royal Societynek, de elutasították, mondván:

a Társaság tagjainak fölöttébb óvatosnak kell lenniük, nem tehetik kockára megbecsültségüket, nem terjeszthetnek a tanult testület elé olyan irományt, amely szöges ellentétben áll az elfogadott ismeretekkel, ráadásul ennyire hihetetlen".

Egy bangladeshi kislány, aki az 1900-as években kapta el a himlőt Forrás: commons.wikimedia.org

A következő évben ezért saját költségén adta ki „A tehénhimlő néven ismert variola vaccina betegség okainak és hatásának vizsgálata" című, újabb eseteket is ismertető könyvét, különösebb visszhang nélkül. Ezután megpróbált Londonban önkénteseket toborozni az oltáshoz, de három hónap alatt egyetlen jelentkező sem akadt. Tudós körökben fanyalogtak, a lapokban a tehénhimlővel beoltottakat szarvakkal és tehénfejjel ábrázoló gúnyrajzok jelentek meg.

Jenner számtalan kitüntetést kapott

Csak hazatérve tudott újabb oltásokat beadni, egyebek között saját fiának is, s a fényes siker meggyőzte az embereket. A védőoltás gyorsan terjedni kezdett, s ahol bevezették, meredeken csökkeni kezdett a halálozások száma, Angliában az elsők között a királyi családot oltották be. Oroszországban az első beoltott gyermeket Vakcinovnak nevezték el és a nemzet költségén taníttatták ki. A napóleoni háborúk idején a franciák több brit hadifoglyot csak azért engedtek el, mert a kegyelmi kérvényen Edward Jenner aláírása is szerepelt.

A kötelező oltást elsőként 1806-ban a Luccai és Piombinói Hercegségben vezették be, ahol Napóleon nővére, Élisa Bonaparte uralkodott, a brit parlament csak 1853-ban hozott erről törvényt.

Edward Jenner "beadja" a világ első védőoltását Forrás: Roger-Viollet via AFP/© Jacques Boyer / Roger-Viollet/Jacques Boyer

Jenner számtalan kitüntetést kapott, London díszpolgára, számos egyetem díszdoktora lett, az egyébként takarékos parlament - mivel az oltásokon dolgozva nem tudta praxisát folytatni - két alkalommal is nagyobb összeget szavazott meg neki. Csak a szakma nem ismerte el: a londoni orvosi kollégium úgy fogadta volna tagjai sorába, ha felvételi vizsgát tesz, ő azonban úgy vélte, a himlőoltás elég ajánlólevél.

Az immunológia atyjának is nevezett orvos élete végéig szülőhelyén praktizált, egészen 1823. január 26-án bekövetkezett haláláig.

Egykori háza ma múzeum, a gloucesteri katedrálisban szobrot emeltek tiszteletére, egy másik szobra a Trafalgar téren állt, de 1862-ben átkerült Kensingtonba. Jenner 2002-ben a BBC listáján bekerült a 100 leghíresebb brit közé, a Holdon krátert neveztek el róla.

1980: a fekete himlő felszámolásán dolgozó WHO orvosok Forrás: commons.wikimedia.org

Bár a himlő elleni oltás végleges módszere csak hosszabb gyakorlati kísérletezés után alakult ki, mert még nem ismerték hatásmechanizmusát, Edward Jenner új korszakot nyitott a fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Az egykor legfélelmetesebb kór utolsó természetes esetét 1977-ben regisztrálták, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban megszűnt betegségnek nyilvánította a fekete himlőt.

(MTVA Sajtóarchívum)