Ma van a Vizes élőhelyek világnapja

Kis-Balaton / Fotó: Jagasits Szilárd, BfNPI

1971-ben ezen a napon írta alá a 18 alapító tagország az iráni Ramsarban az egyik legrégebbi természetvédelmi nemzetközi megállapodást, amely Ramsar-i egyezmény néven vált ismertté. Több mint 20 milliárd forintból 40 ezer hektárnyi vizes élőhely újult meg.

1971. február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződést. A megállapodás hivatalos neve "Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről". Az egyezmény 1975-ben lépett hatályba és azóta a világ minden tájáról 2000 decemberéig 123 ország csatlakozott hozzá.

A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján csaknem kilencszáz terület kapott helyet az elmúlt évtizedekben. Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak. Csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek legalább egy területet bejelentenek a listára, s gondoskodnak arról, hogy ökológiai jellege fennmaradjon.

Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).

Ramsari területek Magyarországon. Forrás: http://www.ramsar.hu/fotok/teruletek.htm

Kritériumok a "nemzetközi jelentőség" meghatározására vizes élőhelyeken

A vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha

- az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példáját foglalja magába;
- veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn;
- az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn;

- állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén;

- rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el;

- rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el;

- őshonos halak fajaink, alfajaink, családjainak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn;

- halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába.

Másik alapkötelezettsége az aláíró országoknak, hogy vizes élőhelyeik védelmét beillesztik földhasználati- és regionális tervezési folyamataikba.

A tervezési folyamatokat úgy kell megvalósítani, hogy a bölcs vagy fenntartható használat valamennyi vizes élőhellyel kapcsolatban megvalósuljon, függetlenül attól, hogy azok kielégítik a nemzetközi jelentőség kritériumát vagy sem.

További alapkötelezettség a vizes élőhelyeken alapuló természetvédelmi területek létrehozása és fenntartása a vízimadár fajok életfeltételeinek javítása érdekében. A vizes élőhelyekkel kapcsolatos továbbképzést, különös tekintettel a vizes területek kutatása, kezelése és őrzése terén szintén meg kell valósítani.

Tatai Öreg-tó Forrás: Szomor Anikó

Végül, minden ország köteles más aláíró országgal konzultálni az egyezmény végrehajtásáról, különös tekintettel határon túlnyúló vizes területek, vízrendszerek, vizes élőhelyek-, illetve fajvédelmi projektek területén. Különösen jelentős kezdeményezések azok, melyek több ország által megosztott vizes élőhely közös védelmére és hasznosítására irányul. A 2 millió hektár kiterjedésu Csád-tó esetén például négy afrikai ország (Nigéria, Csád, Niger és Kamerun) már előrehaladott egyeztetéseket folytat a közös védelem céljából. Európai viszonylatban megemlítendo a 2003-ban bejelentett Felső-Tisza kétoldalú (magyar-szlovák) ramsari terület és közös vízgyűjtő-gazdálkodási kezdeményezés, melyet társadalmi szervezetek kezdeményeztek még 1997-ben.

Ipoly-Selmec Forrás: http://www.ramsar.hu/teruletek/fotok/b/11/016.jpg

Magyarország 1979-es csatlakozását követően jelentős számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Ezt követően 1989-ben, majd 1997-ben, 2001-ben és 2003-ban került sor ismét területek jelölésére, így jelenleg 23 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 hektár kiterjedéssel. A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. A nemzetközi jelentőség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. Ezek közé tartozik a Hortobágy , a kardoskúti Fehértó, a Fertő-tó és Gemenc. A többi hazai ramsari terület is legalább 2 kritériumot elégít ki.

Hattyúk a tatai Öreg-tavon. Forrás: Szomor Anikó

49 éves története során az egyik legdinamikusabban fejlődő egyezménynek bizonyult, és testületei fokozatosan kiszélesítették tevékenységi köreiket. Hazánk hamar felismerte jelentőségét és még 1979-ben csatlakozott. A jelenleg 171 aláíró ország és számos nemzetközi partnerszervezet (BirdLife International, WWF és az IUCN), valamint a más egyezményekkel kiépített kapcsolatrendszer a szerződő felek konferenciáját feljogosítja,

hogy a vizes területek, valamint a vízi ökoszisztémák megőrzése érdekében globális szinten lépjen fel.

A ramsari listán 243 410 hektár kiterjedésben a Kárpát-medence összes jellemző vizes élőhelye megtalálható.

Az egyezménnyel eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományoknak kívántak védelmet biztosítani, a tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy az élőhelyek védelme önmagában nem elegendő – azt az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására.

Kis-Balaton / Fotó: Jagasits Szilárd, BfNPI Forrás: https://www.bfnp.hu/en/tajegyseg/kis-balaton-en#prettyPhoto[459667]/18/

A csatlakozó országoknak elsősorban azt kell vállalniuk, hogy folyamatosan monitorozzák a területet és biztosítják az ott meglévő ökoszisztéma tartós fennmaradását. Szintén fontos kritérium, hogy az adott ország szabályainak megfelelve természetvédelmi oltalom alá helyezzék az egyezmény alá vont területeket.

(Forrás: Grenfo: https://greenfo.hu/, Ramsari Egyezmény: http://www.ramsar.hu/)