Csontfurulyákat használtak a ragadozómadarak hívására

Az izraeli Eynan-Mallahában felfedezett csontfurulyákat a ragadozó madarak hívásának utánzására használhatták

Az izraeli Eynan-Mallahában felfedezett csontfurulyákat a ragadozó madarak hívásának utánzására használhatták. Ahogy arra a kutatók emlékeztettek, Eynan-Mallaha az úgynevezett natufi-kultúrához tartozó epipaleolitikus település volt, amelyet Krisztus előtt 10 000-8 000 körül építettek és telepítettek be. Ez a hely a vadászó-gyűjtögető letelepedés egy kitűnő példáját képviseli, amely döntő lépésnek bizonyult a táplálékszerzésről a földművelésre való áttérésben.

Az Eynan-Mallahában végzett ásatások során a kutatók több mint 1112 madárcsontot hoztak felszínre, köztük hét aerofon-t, amelyek a szárny hosszú csontjaiból készültek (egy felkarcsont, öt singcsont, egy orsócsont), és amelyeknek a diafízisét 1-4 alkalommal perforálták, hogy ujjlyukakat alakítsanak ki.

A Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a furulyákat több mint 12 ezer évvel ezelőtt készítették, hogy

az eszközöket használók a ragadozó madarak hangjához hasonló hangokat adjanak ki: kommunikáció, vadászzsákmány vonzása és zenélés céljából.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, bár a későbbi régészeti kultúrákban is dokumentáltak aerofonokat, mesterséges madárhangok jelenlétéről eddig nem számoltak be paleolitikus kontextusban.

Az izraeli Eynan-Mallahában felfedezett csontfurulyákat a ragadozó madarak hívásának utánzására használhatták Forrás: Laurent Davin

Abban a három esetben, ahol az epifízis még megmaradt, azt is átlyukasztották, hogy kialakítsák a szájrészt vagy a tárgy disztális végét

– mondták a kutatók a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ezekhez az ujjnyílásokhoz három csonton további jelek kapcsolódnak: vagy bevágások, vagy az ujjnyílások közelében elhelyezkedő kis párhuzamos bemetszések sorozata, amelyeket potenciálisan az ujjaknak az eszközön való elhelyezéséhez alakítottak ki.

Az aerofonokat főként az csörgő réce (Anascrecca) és a szárcsa (Fulicaatra) csontjaiból faragták ki. A hangszerek által kibocsátott frekvencia vizsgálata alapján a tudósok úgy vélik, hogy a vörös vércse és a karvaly hívásainak reprodukálására készültek.

A tanulmány szerint ma már világos a zene evolúciója a mezőgazdaságra való áttéréskor, amely a társadalmi-kulturális komplexitás fokozódását fejezte ki.

A szakemberek úgy vélik, hogy mindez jóval szerteágazóbb volt, mint azt korábban feltételezték. A natufi akusztika feltárása így új perspektívát adhat az emberiség történetének e döntő jelentőségű időszakához.