Még egy limitált nukleáris háború is lerombolná a világ óceánjait

nukleáris fegyver
1946 és 1958 közt az Amerikai Egyesült Államok nukleáris fegyver kísérletsorozatot hajtott végre a Csendes-óceánon lévő Bikini-szigeteken.
Vágólapra másolva!
Az idei globális események, főleg Ukrajnában, félelmet keltenek, hogy olyan szintű nukleáris konfliktus lesz, amilyen nem volt a hidegháború óta. Több, mint 10.000 nukleáris robbanófej maradvány van a világon és ahogy a Kreml a tömegpusztító fegyvereket illetően beszélt, a helyzet egyre fenyegetőbbé vált 2022-ben. Tudósok a The Conservation magazinban publikált cikkükben megvizsgálták mit jelentene ez konkrétan a világ óceánjai számára.
Vágólapra másolva!

A megtámadott zónákban lévő áldozatok szörnyű sorsán túl egy nagymértékű nukleáris háború mélységesen megváltoztatná az általunk ismert éghajlati rendszert, és a limitáltabb forgatókönyveknek is pusztító hatása lehet. Az egyre növekvő munkaanyag azt mutatja, hogy még egy helyi nukleáris konfliktus is klíma katasztrófát nyit meg.

Globális éhinség és klíma összeomlás

1982-ben egy tudóscsoport, köztük Carl Sagan, figyelmeztetett, hogy egy nukleáris háborút éghajlati apokalipszis követne.

Egyszerű számítógép szimulációkkal természetes analógiaként történelmi vulkáni földrengésekkel megmutatták, hogy a városi tűzviharból a sztratoszférába felemelkedő füst, hogy zárja el a napot évekre.

Azt találták, hogy ez az úgynevezett nukleáris tél katasztrofális éhínséget okoz a háború helyszínétől távol. Ronald Reagen és Mihail Gorbacsov az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió akkori vezetői hivatkoztak erre a munkára, amikor kijelentették, hogy a nukleáris háborút nem lehet megnyerni.

1946 és 1958 közt az Amerikai Egyesült Államok nukleáris fegyver kísérletsorozatot hajtott végre a Csendes-óceánon lévő Bikini-szigeteken. Forrás: https://theconversation.com/even-a-limited-nuclear-war-could-devastate-the-worlds-oceans-heres-what-our-modelling-shows-193900

A jelenkori fenyegetés egy új kutatási korszakot nyitott egy nukleáris háború potenciális éghajlati hatásának kutatásában. A kutatók a legfrissebb számítási eszközökkel azt vizsgálták, hogy mik lennének egy nukleáris háború következményei a Fölön lévő minden élet számára.

Legfrissebb kutatásukban megmutatják, hogy egy nukleáris konfliktus masszívan szétrombolná az éghajlati rendszert és globális éhínséget okozna, valamint drámaian megzavarná az óceánt és az ökoszisztémát évtizedekre és potenciálisan évezredekre a konfliktus után is.

Egy nukleáris háború befagyasztaná a Balti-tengert

A kutatók megvizsgálták egy az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közti nukleáris háború forgatókönyvét, ez az égő városokból 150 millió tonna pernyét eredményezne, ami eléri a felső atmoszférát. Azt találták, hogy a kevés fény és gyors hűlés nagy fizikai változásokat okozna az óceánok számára, köztük a Jeges-tenger jegének drámai kiterjedését. Ennek a jégnek a növekedése blokkolná a rendszerint jégmentes parti régiókat, melyek alapvetőek a halászathoz, akvakultúrához, és hajózáshoz egész Európában.

Három évvel egy ilyen háború után a sarki tengeri jég 50%-kal kiterjedne, eljegsítve a Balti-tengert egész éven át és lezárná a jelentős kikötőket, mint például Koppenhága és Szentpétervár. Még India és Pakisztán közti limitáltabb konfliktus forgatökönyvében is 27-47 billió tonna pernye vetődne a felső atmoszférába, és a származó hűlés súlyosan veszélyeztetné a hajózást Észak-Európában.

Rosszabb, hogy a hirtelen fény- és óceáni hőmérséklet-csökkenés megtizedelné a tengeri algákat, az alga a tengeri táplálékháló alapja, ezért évekig tartó óceáni éhínséget okozna. Bár az egsz óceán érintett lenne, a legrosszabb hatások a magasabb földrajzi szélességeken koncentrálódnának, ami tartalmazza egész Európát és különösen a Balti államokat, ahol az óceáni fény már hiánycikk.

Ezen a légi felvételen egy férfi quadozik Sundom területén, Vaasa közelében, a befagyott Botteni-öbölben (Balti-tenger). Forrás: https://theconversation.com/even-a-limited-nuclear-war-could-devastate-the-worlds-oceans-heres-what-our-modelling-shows-193900

Egy megváltozott óceán

A kutatók biztosra vették, hogy a napfény csökkenése és az alacsonyabb hőmérséklet miatt több lesz a jég és kevesebb lesz az alga az óceánokban.

Azonban sokkolta őket, hogy modell óceánjuk, ami jelentősen átalakult, úgy is maradt évtizedekig a háború után, jóval azután is, hogy a hőmérséklet és fény kondíciók visszatértek háború előtti állapotukba. A tengeri kiterjedése évszázadokig tartana.

Tíz évvel a konfliktus után a globális tengeri produktivitás helyre állna, és még túl is lőne kezdeti állapotán, mert az óceáni cirkulációban lévő tartós változások a tápanyagokat felnyomják a mélyből a felszínre. Amint a pernye kitisztul és a fény helyreáll, a fitoplankton felhasználja ezeket a tápanyagokat a gyors növekedéshez.

Fitoplankton virágzás a Barents-tengeren. Forrás:https://theconversation.com/even-a-limited-nuclear-war-could-devastate-the-worlds-oceans-heres-what-our-modelling-shows-193900

Sajnos ilyen jó hírek sosem érik el Európát, mivel a tengeri produktivitás veszélyeztetett marad az Északi-sarkon és az Atlanti-óceán északi részén a világ többi részéhez képest. Ez azért történik, mert az új környezeti állapot egy más, nagyobb tengeri algafajnak kedvez, amely amint elpusztul és lesüllyed lehántja a tápanyagokat a felszíni óceánból, ellensúlyozva a fizikai többletet.

Miért gyógyulna olyan lassan az óceán egy nukleáris konfliktusból? A víz nagyon lassan melegszik és hűl, és az óceán erősen rétegzett, különböző víztömegek egymás tetejére rétegződnek. Ez az óceánnak sokkal hosszabb memóriát ad, mint a légköré. Ha egyszer háborgatás éri, a sok változás vagy nem visszafordítható emberi időskálán, vagy nem valószínű, hogy visszatért kezdeti állapotába.

Egy Mark 7 nukleáris fegyver az Amerikai Egyesült Államok Légierő múzeumában az Ohio állambeli Daytonban. Forrás: https://theconversation.com/even-a-limited-nuclear-war-could-devastate-the-worlds-oceans-heres-what-our-modelling-shows-193900

Ezek a felfedezések megmutatják, hogy az emberiség mennyire hatással van a Föld rendszerére. Míg azzal a ténnyel küzdünk, hogy az üvegházgáz kibocsátásaink egy geológiai időpillantás alatt átalakítják a klímát, gondoljunk arra is, a hogy a nukleáris fegyverzetek egy szempillantás alatt alapvetően megváltoztatják a Föld rendszerét.

(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)