A köd legfényesebb részének közepén - közvetlenül a „macska orra" alatt - található a Dolidze 25 nevű fiatal csillaghalmaz, amely nagy mennyiségű erős sugárzást és szelet termel. A sugárzás elég erős ahhoz, hogy ionizálja a felhőben lévő hidrogéngázt, és így hozza létre az élénk narancssárga és vörös színeket. Az ilyen felhőkben találhatók az új csillagok építőkövei.
A központi csillaghalmazból származó szelek eltolják a ködben lévő gázt és port, így a köd közepe lyukassá válik. Amikor a szelek sűrűbb anyagtömbbel találkoznak, ez nagyobb ellenállást tanúsít. Emiatt a körülöttük lévő területek erodálódnak először.
Ez számos oszlopot hoz létre, amelyek az Sh2-284 köd középpontja felé mutató szélei mentén láthatók, mint például a kép jobb oldalán látható oszlop. Bár ezek az oszlopok a képen kicsinek tűnnek, valójában több fényévnyi szélesek, és hatalmas mennyiségű gázt és port tartalmaznak, amelyekből új csillagok keletkeznek.
A kép az olaszországi Nemzeti Asztrofizikai Intézet (INAF) tulajdonában lévő VLT Survey Telescope (VST) adatainak felhasználásával készült, amely az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában található.
A VST a déli égbolt látható fényben történő feltérképezésére szolgál, és egy 256 millió pixeles kamerát használ, amelyet kifejezetten a nagyon széles látómezejű képek készítésére terveztek. Ez a kép a VST Photometric Hα Survey of the Southern Galactic Plane and Bulge (VPHAS+) része, amely mintegy 500 millió objektumot vizsgált meg hazai galaxisunkban, és segít jobban megérteni a csillagok születését, életét és végső soron halálát Tejútrendszerünkben.