Egy elfeledett mexikói kultúra nyomait tárták fel

A tepuztecó kultúra nyomaira bukkantak

A régészek a Puerto del Varal-Corral De Piedra autópálya bővítése során tepuztecók maradványait tárták fel Barranca Chihuila-Corral de Piera-nál. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, tepuztecók, más néven tlacotepehua-k, a spanyolok előtti (prehispán) kultúra volt, amely a mai Tlacotepec környékét lakta Guerrero államban, Mexikó délnyugati részén.

A tepuztecókról nagyon keveset tudunk, kivéve az aztékok által feljegyzett nevüket, akik a kultúra fémmunkáit „tepuzque" néven emlegették, ami a mexikóiak rézötvözetként emlegettek. A Barranca Chihuila-Corral de Piedra autópálya bővítési munkálatai során a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei egy 34 méter hosszú falat tártak fel, amely egy nagyobb építmény három lépcsőzetes szintje közül az elsőnek felel meg.

A helyszínen az ásatások során emberi és állati csontok töredékeit találták a fal építőanyagának részeként, emellett egy három-négy éves kora körül meghalt csecsemő temetésére is fény derült.

Itt zöld kőgyöngyökből, rézharangokból, kagylófülbevalókból és egy Yestla-El Naranjo típusú, háromlábú tálból álló áldozati tárgyakat helyeztek el, amelyek a spanyol hódítás előtti 1000 és 1521 közötti időszakból származnak.

A tepuztecó kultúra nyomaira bukkantak Forrás: INAH

Kevés információ áll rendelkezésünkre erről a népcsoportról és kultúrájáról, de azt tudjuk, hogy volt egy Andut nevű istenük és egy istennőjük, aki a Macuili Achiotl nevet kapta, és akinek női alakját szoborként vagy kőre festett festményen ábrázolták

– mondta Pérez Negrete régész a HeritageDaily online tudományos portálnak.

A régészek nagy mészkőtömbökből készült, mészstukkóval borított falrendszert is felfedeztek, emellett vörös pigmenttel bevont stukkópadlót is. A régészek egy nagy mészkőtömbökből álló falrendszert is megtaláltak, amelyet mészstukkóval borítottak, a vörös pigmentet tartalmazó stukkópadló mellett.

A falakhoz kapcsolódó tárgyak között obszidiándarabokat és nagy mennyiségű kerámiaanyagot találtak a posztklasszikus időszakból (500-1500), ami arra utal, hogy a lelőhelynek két korszaka volt.

Lucero Hernández régész szerint ez a vizsgálatok kezdete, amelyek új betekintést nyújtanak a kihalt tepuztecák vidékére, hogy megismerjük a terület kiterjedt, spanyolok előtti megszállásának társadalmi és kulturális jellemzőit, valamint hogy megértsék a Yestla-Naranjo kerámiát létrehozó társadalmak kulturális korszakát.