A budapesti hadműveletben hősi halált halt honvédeket exhumáltak

Magyar honvéd 1944 őszén, a Tiszántúlért és a Duna-Tisza-közéért vívott harcok idején

Tizenhat, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonát exhumáltak Mogyoródon - közölte a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága hétfőn a Facebook-oldalán. Az elesett magyar katonák valószínűsíthetően a Vörös Hadsereg Budapest elfoglalásáért indított hadművelete során, az Attila-vonal áttöréséért folytatott harcokban veszthették életüket 1944 novemberében, vagy decemberének elején.

Még nem tudni pontosan, hogy hány elesett honvédet temethettek el Mogyoródon

Azt írták: a Pest vármegyei Mogyoród egykori katolikus, ma már a helyi önkormányzat kezelésében lévő köztemetőjében a második világháború idején több hősi halált halt magyar katonát temettek el, de pontos számuk és eltemetési körülményeik nem ismertek, az ezzel kapcsolatos források ellentmondásosak.

Honvéd alegység harctéri eligazításon 1944 kora őszén Forrás: Pinterest

A település 1948-ban készült jelentésében három különböző nemzetiségű - magyar, német, orosz -, a Hősök ligetében található tömegsírról tesznek említést. A település kéziratos története szerint a helyi plébános a harcok befejezése után összegyűjtötte az elesett magyar katonákat a település határából és ő alakította ki végső nyughelyüket.

Magyar honvéd 1944 őszén, a Tiszántúlért és a Duna-Tisza-közéért vívott harcok idején Forrás: War History

Hozzátették: a katolikus halotti anyakönyvben több oldalon foglalkoznak az itt eltemetett magyar katonákkal,

összesen harminc ember adatait sorolják fel.

A felsorolt hősi halottak közül többen is szerepelnek az igazgatóság adatbázisaiban, eltemetési helyként gyakran Mogyoródot jelölve. A hadisírgondozó szakemberek két kisebb feltárást már végeztek a területen, és akkor hat katonát sikerült exhumálniuk, de egyértelművé vált, hogy a Hősök ligetében nyugvók pontos számának megállapításához a parcella teljes feltárása szükséges.

Honvéd gyalogalakulat 1944 őszén Forrás: Pinterest

A szakemberek augusztus közepén végezték el ezt a munkát: az első nap egymástól kis távolságra öt magyar katona földi maradványait találták meg, a honvédek feltehetően az elsődleges helyükön nyugodtak.

Személyi azonosításra alkalmas tárgyak nem kerültek elő.

A második napon azt a területet vizsgálták át, ahol a korábbi kutatásoknak köszönhetően már tudható volt, hogy magyar katonák nyugszanak, de pontos számuk és elhelyezkedésük nem volt ismert. Ezen a részen három tömegsírt tártak fel, az itt nyugvó katonákat valószínűleg a harcok után temették ide civilek külső területekről.

Beregfy Károly nyilas honvédelmi miniszter szemlén a Budapest körüli védővonalnál Forrás: Arcanum

Az első tömegsírban öt magyar katona földi maradványai kerültek elő, a második tömegsírban négy, míg a harmadikban két magyar katona nyugodott. Az exhumálást rendkívüli módon nehezítette a temető homokos talaja - tették hozzá. Az exhumált tizenhat magyar katona földi maradványait a helyszínen újra temették, a közeljövőben elhelyezik az új sírhelytáblákat is.

Rendkívül véres csata bontakozott ki az Attila-vonal áttöréséért

Az elesett honvédek a legnagyobb valószínűség szerint a szovjet 2. ukrán front október 29-től kibontakozó, és a magyar főváros bevételére indított támadás során a

hosszú és elnyúló harcok idején veszthették életüket.

A Vörös Hadsereg alakulatai 1944. szeptember 23-án Makó és Battonya térségében lépték át az ország trianoni határait, miután Románia augusztus 23-i átállását követően sikerült bekeríteniük a német Közép- hadseregcsoportot.

Német Pak páncéltörő löveg Budapest határában, 1944 december elején Forrás: Bundesarchiv/Faupel

A Rogyion Malinovszkij marsall parancsnoksága alatt álló 2. ukrán front ( hadseregcsoport) páncélosékei 1944. október derekán már Kecskemét határáig jutottak el. A moszkvai főparancsnokság, a Sztavka, Sztálin parancsára arra utasította Malinovszkijt, hogy próbálja meg menetből bevenni Budapestet. Az ezt célzó, és 1944. október 29-én elindított hadművelet noha november első napjaira déli irányból megközelítette Budapest határát, de a főváros körül koncentrikusan kiépített védelmi állásokon, az úgynevezett Attila-vonalon elakadt a szovjet támadás.

Beregfy Károly vezérezredes, Szálasi honvédelmi minisztere az Attila-vonalon német és magyar tisztekkel Forrás: Arcanum

Az Attila-vonal a főváros keleti határában 1944 szeptemberétől kiépített védelmi rendszer volt, amelynek első vonala Alsógödtől Dunaharasztiig, a második védvonala pedig Dunakeszitől Soroksárig húzódott.

A második védővonal része volt Mogyoród is.

1944. november végén, illetve december elején súlyos harcok bontakoztak ki a térségben a Vörös Hadsereg Budapest körül zárását célzó hadművelete alkalmával.

Szovjet nehéztüzérség lövi Budapest belső kerületeit a főváros ostroma idején Forrás: Wikimedia Commons/Ria/Novosti

A jelentős anyagi túlerőben és létszámfölényben álló szovjet seregtestek csak rendkívül véres harcok árán tudták átszakítani az Attila-vonalat.

A legnagyobb valószínűség szerint a mogyoródi temetőben nyugvó honvédek is ezekben a harcokban veszthették életüket.

A Vörös Hadsereg magasabb egységei, a 2. ukrán front, valamint Fjodor Tolbuhin marsall 3. ukrán frontja 1944. december 24-én zárták be az ostromgyűrűt a főváros körül.

A felrobbantott Lánchíd és a rommá lőtt Budai Vár az ostrom után Forrás: Fortepan

A Budapest elfoglalásáért vívott pusztító csata csak 1945. február 13-án ért véget a német és magyar védőalakulatok szinte teljes megsemmisülésével. Budapest olyan súlyos károkat szenvedett el az elhúzódó ostrom alatt, ami csak Sztálingrád, Varsó és Berlin ostromához hasonlítható.