Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az eredményeket egyelőre csak egérkísérletek esetében mutatták ki, de nem szabad elvetni, hogy a káros hatások akár embereknél is jelentkezhetnek, állapította meg a kutatás, amelyet a Scientific Reports című tudományos folyóiratban közöltek.
Az ausztrál Griffith Egyetem munkatársai a Chlamydia pneumoniae nevű baktériummal kísérleteztek. Hétköznapi körülmények között a kórokozó az embert megfertőzve tüdőgyulladást idéz elő, de kimutatták már a demencia késői szakaszában lévő betegek agysejtjeiben is.
Egereknél ezek a baktériumok a szaglóidegen keresztül utat találnak az agyba, ráadásul ha az orrhám károsodott, akkor súlyosabb fertőzéseket okozhatnak.
Ha a baktérium az agyba jut, több ún. béta-amiloid fehérje halmozódik fel. Bizonyított, hogy ennek a fehérjének a lerakódásai (plakkjai) az Alzheimer-kórral érintett pácienseknél jelentős koncentrációban vannak jelen.
A C. pneumoniae nagyon gyorsan "tábort vert" az egerek központi idegrendszerében:
a fertőzés már 24–72 órán belül megtörtént.
"Elsőként mutattuk ki, hogy a Chlamydia pneumoniae az orron keresztül közvetlenül el tud jutni az agyba, ahol az Alzheimer-kórhoz vezető állapotot idézhet elő. A jelenséget ugyan csak egérmodellben bizonyítottuk, de egyáltalán nem kizárt, hogy embereknél is előfordul" - magyarázta James St John idegtudós, a Griffith Egyetem munkatársa.
A szakértők úgy vélik, hogy a baktériumok és vírusok az orrot (pontosabban a szaglórendszert) tekintik az agyba vezető leggyorsabb útvonalnak.
