Az Alzheimer-kór ellen jelenthet új fegyvert a 100 éves BCG-oltás

Fehérjeplakkok egy Alzheimeres beteg idegrendszerében.

Fotó: Science Photo Library via AFP

Tanulmányok szerint a száz évvel ezelőtt felfedezett BCG-oltás olcsó és hatékony módja lehet az immunrendszer erősítésének, és ily módon képes lehet megvédeni az embereket a szörnyű betegség, az Alzheimer-kór kialakulásától.

Az 1900-as évek elején Franciaországban Albert Calmette orvos és Camille Guérin állatorvos azt próbálta kideríteni, hogyan terjed a szarvasmarha-tuberkulózis. Ehhez először meg kellett találniuk a baktérium tenyésztésének módját. A szeletelt burgonya – szarvasmarha epével és glicerinnel főzve – tökéletes közegnek bizonyult. 

A BCG-oltás segíthet legyőzni az Alzheimer-kórt
Fotó: CHAIDEER MAHYUDDIN / AFP

Ahogy azonban a baktériumok növekedtek, Calmette és Guérin meglepődve tapasztalták, hogy minden egyes generáció veszített a virulenciájából. 

A több generáción keresztül tenyésztett mikrobával megfertőzött állatok már nem betegedtek meg, sőt védetté váltak a vad TBC-vel szemben.

 1921-ben a páros ezt a potenciális vakcinát tesztelte első emberi betegén - egy csecsemőn, akinek édesanyja éppen akkor halt meg a betegségben. Működött, és az eredmény a Bacille Calmette-Guérin (BCG) vakcina lett, amely milliók életét mentette meg. 

Oltás Alzheimer-kór ellen? 

Calmette és Guérin nem is sejthették, hogy kutatásuk több mint egy évszázaddal később egy teljesen másfajta betegséget vizsgáló tudósokat fog inspirálni. Mégis pontosan ez történik, és egy sor érdekes tanulmány arra utal, hogy a BCG-oltás megvédheti az embereket az Alzheimer-kór kialakulásától, olvasható a The Guardian cikkében.

Alzheimer kórban szenvedő beteg (illusztráció)
Fotó: AFP

Ha ezek az előzetes eredmények a klinikai vizsgálatokban is beigazolódnak, akkor ez lehet az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb fegyver a demencia elleni harcban. 

Az Egészségügyi Világszervezet szerint jelenleg 55 millió ember szenved demenciában, és évente mintegy 10 millió új eset fordul elő. 

Az Alzheimer-kór a demencia messze leggyakoribb formája, az esetek 60-70%-át teszi ki. Jellemzője, hogy az agyban felhalmozódó béta-amiloid nevű plakkok (fehérjecsomók) elpusztítják az idegsejteket és tönkreteszik a sejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat.

 

Kapcsolat az immunrendszer és a plakkok kialakulása között 

Rejtély, hogy pontosan mi okozza a plakkok kialakulását, de több bizonyíték is utal az immunrendszer problémáira. Fiatal korban a szervezetünk védekezőképessége megakadályozhatja, hogy a baktériumok, vírusok vagy gombák elérjék az agyat. Ahogy azonban öregszünk, ez a védekezés egyre kevésbé hatékony, ami lehetővé teheti, hogy a mikrobák bejussanak az idegszövetbe. Ezen elmélet szerint a béta-amiloid azért termelődik, hogy elpusztítsa ezeket a betolakodókat, rövid távú védekezésként a fertőzés ellen. Ha az agy saját immunsejtjei - az úgynevezett mikroglia - optimálisan működnének, akkor a veszély elmúltával eltakaríthatnák a fehérjét. 

Az Alzheimer-kór számos esetében azonban úgy tűnik, hogy ezek a sejtek nem működnek megfelelően, és széles körű gyulladást váltanak ki, ami további idegi vérengzéshez vezet. 

Fehérjeplakkok Alzheimeres beteg idegrendszerében
Fotó: Science Photo Library via AFP

Ezt az elméletet ma már számos bizonyíték támasztja alá. A boncolások kimutatták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők agyában nagyobb valószínűséggel élnek olyan gyakori mikrobák, mint a herpes simplex vírus, a nátha okozója. Ami döntő fontosságú, hogy ezek a kórokozók gyakran az amiloidban rekednek, amelyről bebizonyosodott, hogy antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik. 

Ha ez az elmélet helyes, akkor az immunrendszer általános működésének fokozására tett kísérletek megelőzhetik a betegség kialakulását. 

A BCG-oltás fokozhatja az immunrendszer működését 

A plakkok eltüntetésének módjait kereső évtizedes kutatások után az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal mindössze két új gyógyszert hagyott jóvá. Mindkettő olyan antitesteken alapul, amelyek a béta-amiloid fehérjékhez kötődnek, és olyan immunválaszt váltanak ki, amely kiüríti őket az agyból. Úgy tűnik, hogy ez egyes betegeknél lassítja a betegség előrehaladását, de az általános életminőség javulása gyakran korlátozott. 

Az amiloidellenes antitestek ára is magas. A meglévő vakcinák, mint például a BCG, kínálhatnak alternatív megoldást? 

Az ötlet talán erőltetettnek hangzik, de több évtizedes kutatások azt mutatják, hogy a BCG-nek meglepő és széles körű előnyei lehetnek, amelyek messze túlmutatnak eredeti célján. A tuberkulózis elleni védelem mellett úgy tűnik, hogy csökkenti például számos más fertőzés kockázatát is. 

Ezek a figyelemre méltó hatások feltehetően egy "betanított immunitásnak" nevezett folyamatból erednek. 

Miután egy egyén BCG-t kapott, változásokat láthatunk a citokinek - kis molekulák, amelyek működésbe hozhatják egyéb védekezőképességeinket, beleértve a fehérvérsejteket is - termelésével kapcsolatos gének kifejeződésében. Ennek eredményeképpen a szervezet hatékonyabban tud reagálni egy fenyegetésre - legyen az egy szervezetbe behatoló vírus vagy baktérium, vagy egy mutáns sejt, amely azzal fenyeget, hogy kontrollálatlanul növekszik. 

"Ez ahhoz hasonlítható, mintha egy épület biztonsági rendszerét fejlesztenénk, hogy reagálóbb és hatékonyabb legyen, nemcsak az ismert fenyegetésekkel, hanem minden potenciális behatolóval szemben"

 - mondja Weinberg. 

Rengeteg idős embert sújt a demencia világszerte 
Fotó: Science Photo Library via AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra 

Jó okunk van azt hinni, hogy a betanított immunitás csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát. A szervezet védekezőképességének megerősítésével segíthet sakkban tartani a kórokozókat, mielőtt azok elérnék az agyat. Az agy saját immunsejtjeit is arra ösztönözheti, hogy hatékonyabban távolítsák el a béta-amiloid fehérjéket, anélkül, hogy baráti tüzet váltanának ki az egészséges idegszövetre. 

Állatkísérletek szolgáltatnak némi előzetes bizonyítékot. A BCG-vel immunizált laboratóriumi egereknél például csökkent az agyi gyulladás. Ennek eredményeképpen a megismerési képességük jelentősen javul, amikor más, hasonló korú egerek memóriája és tanulási képességei folyamatosan romlani kezdenek. 

Ha működik az egereknél, működik az embereknél is? 

Óvatosan kell kezelni a kísérleti adatokat. Mivel a demencia nagyon lassan alakul ki, évekbe telik, amíg elegendő adatot lehet gyűjteni annak bizonyítására, hogy a BCG - vagy bármely más vakcina - a placebóval szemben a várt védelmet nyújtja a teljes Alzheimer-kórral szemben. 

Alzheimer-kór kutatása egy brit laboratóriumban
Fotó: Image Source via AFP

Addig is a tudósok elkezdtek vizsgálni bizonyos biomarkereket, amelyek a betegség korai szakaszát mutatják. A közelmúltig ez rendkívül nehéz volt drága agyi szkennelések nélkül, de az új kísérleti módszerek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy izolálják és mérjék a béta-amiloid fehérjék szintjét a vérplazmában, ami elfogadható pontossággal előre jelezheti a későbbi diagnózist. 

A Wisconsin-Madison Egyetem munkatársa, Thomas Dow Coad és kollégái által végzett kísérleti tanulmány szerint a BCG-injekciók hatékonyan csökkenthetik a plazma amiloidszintjét, különösen azoknál, akik az Alzheimer-kór magasabb kockázatával összefüggésbe hozott génváltozatokat hordoznak. 

Bár a minta mérete kicsi volt - összesen 49 résztvevő -, a kutatás megerősítette a reményeket, hogy az immuntréning hatékony stratégia lesz a betegség elleni küzdelemben.