Az afrikai bennszülöttek voltak az elsők, akik dinoszaurusz fosszíliákat fedeztek fel

Massospondylus csontváz.

Az első dinoszaurusz fosszíliák felfedezését általában brit úriembereknek tulajdonítják, a 17-19. század közötti felfedezéseik miatt Angliában. Közülük az első Robert Plot, angol természettudós volt, aki leírt egy dinoszaurusz csontot 1676-os Oxfordshire Természetrajza című könyvében. A következő 2 évszázad alatt a dinoszaurusz paleontológiát számos brit természettudós uralta. - írja a The Conversation.

De egy tudós csapat tanulmánya azt mutatja, hogy a paleontológia története sokkal távolabbi múltba nyúlik vissza. Bizonyítékaik vannak arra, hogy az első dinoszaurusz csontot Afrikában fedezhették fel 500 évvel Plot előtt. A csapat fosszíliákat tanulmányoz Dél-Afrikában. Átvizsgálva a publikált és nem publikált régészeti történelmi ls paleontológiai irodalmat felfedezték, hogy Afrikában érdeklődtek a fosszíliák iránt amióta csak emberek vannak a kontinensen.

Ez nem meglepő. Az emberiség Afrikából származik: a Homo Sapiens legalább 300.000 éve létezik. És a kontinensnek nagyon diverz a geológiája, mint például a Kem Kem ágyak Marokkóban, a Fayum süllyedés Egyiptomban, a Rift-völgy Afrika keleti részén és a Karoo Afrika déli részén, melyek fosszíliákat tartalmaznak, amikhez őseink számára mindig elérhetőek voltak. Tehát nem csak valószínű, hogy az afrikaiak fedeztek fel először fosszíliákat. Ez elkerülhetetlen volt.

A leggyakoribb az volt, hogy az első dinoszaurusz fosszíliákra, amiket feltételezetten tudósok fedeztek fel, valójában a helyi vezetők hívták fel a figyelmüket. Például a gigantikus dinoszauruszok, a Jobaria, amit a tuaregek fedeztek fel Nigériában, és a Giraffatitan, amit a bantu Mwera csoport fedezett fel Tanzániában.

A kutatók dolgozatukban átvizsgálják mit tudni az afrikai őslakosok fosszília tudományáról. Listázzák azokat a fosszíliákat, amik úgy tűnik régóta ismertek különböző afrikai helyszíneken, és hogy az afrikai közösségek ezeket hogyan használhatták és értelmezhették mielőtt a paleontológia tudománya megjelent.

Massospondylus csontváz. Forrás: https://theconversation.com/africans-discovered-dinosaur-fossils-long-before-the-term-palaeontology-existed-218833

Bolahla szikla menedék Leshotoban

A dolgozat egyik fénypontja a Leshotoban lévő késő kőkorszaki szikla menedék, régészeti lelőhely, Bolahla- A különböző kormeghatározási technikák azt mutatják, hogy a helyszínt a 12-18. századig a Khoesan és a Bashoto népek lakták. A menedéket megszilárdult üledékből álló dombok veszik köbe, melyet a Szahara szerű sivatag alá rakódtak le körülbelül 180-200 millió évvel ezelőtt, amikor az első dinoszauruszok barangoltak a Földön.

Lesothonak ez a része különösen jól ismert, mert itt találták a 4-6 méteres, hosszú nyakú és kis fejű Massospondylus carinatus, dinoszaurusz fajt. Fosszilizált csontjai bőségesen találhatók a területen és már így volt akkor is, amikor a helyszínt emberek lakták a középkorban. 1990-ben a Bolahlanál dolgozó régészek felfedezték, hogy egy Massospondylus ujjcsont, egy fosszília ujjpercet a barlangba szállítottak. A barlang falain kívül nincsenek fosszília csontvázak, tehát az egyetlen lehetőség, hogy a barlangba kerültek az, hogy valaki a távoli múltban felszedte és a barlangba vitte. Talán csak egyszerűen kíváncsiságból, vagy dísznek, vagy játéknak, vagy tradicionális gyógyító rituálékhoz használja.

Nagy esőzések után nem szokatlan, hogy az emberek a területen kihalt fajok contjait fedezik fel, amik az anyakőzetből kimosódnak. Általában úgy határozzák meg őket, mint amik egy sárkányszerű szörnyhöz tartoznak, ami elnyeli az embereket, vagy akár teljes házakat is. Lesothoban a Basotho nép a szörnyet úgy hívja "Kholumolumo", míg a Dél-Afrika keleti köpenyével határos provincia lakói, a Xhosa nép úgy nevezi "Amagongqongqo". A pontos ideje annak, amikor az ujjpercet összegyűjtötték és szállították sajnos elveszett az időben. Jelenlegi ismeretek szerint ez bármikor lehetett a 12-18. században, amikor a menedéket lakták. Ez nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy akár 500 évvel Robert Plot felfedezése előtt is.

Elliot és Clarens Formációk Dél-Afrika keleti szarvánál - ugyanaz a dinoszauruszban gazdag formáció, mint Bolahlaban. Forrás: https://theconversation.com/africans-discovered-dinosaur-fossils-long-before-the-term-palaeontology-existed-218833

Kihalt állatok korai ismerete

A legtöbb ember tudott a fosszíliákról jval a tudományos éra előtt, olyan régre visszanyúlnak, amióta a kollektív társadalmi emlékek visszamennek. Például Algériában az amberek néhány dinoszaurusz lábnyomra úgy utalnak, mint ami a legendás "Szikla madárhoz" tartozik. Észak-Amerikában a dinoszaurusz lábnyomokat ábrázoló barlangfestményeket az Anasazi emberek festették Kr.u. 1000-1200 között. Az ausztrál bennszülöttek a dinoszaurusz lábnyomokat a legendás "Emu-embernek" tulajdonították. Dél-Amerikában az aztékok 1519-ben Hernand Cortesnak adtak egy Mastodon comb fosszíliát.

Ázsiában a hinduk az ammoniteszeket úgy hívják "Shaligrams" és több, mint 2.000 éve tisztelik.

Dinoszaurusz lábnyom a Clarens Formációban Dél-Afrika és Lesotho határának közelében. Forrás: https://theconversation.com/africans-discovered-dinosaur-fossils-long-before-the-term-palaeontology-existed-218833

A hitelesség

Az a tény, hogy az afrikaiak régóta tudnak a fosszíliákról nylvánvaló a folklórból és a régészeti feljegyzésekből, de még sok mindent meg kell tudni róluk.

Például, nem úgy mint Európában, Amerikában és Ázsiában, úgy tűnik, a bennszülött afrikai paleontológusok ritkán használták a fosszíliákat tradicionális orvoslásra.

A kutatók még bizonytalanok azt illetően, hogy a ez egy valóban unikális kulturális jellemző, ami a legtöbb afrikai kultúrában közös, vagy a mi kétségkívül még hiányis tudásunknak köszönhető.
Vannak meglehetősen prominens fosszília lelőhelyek, mint például a marokkói Kem Kem ágyak és a dél-afrikai Unesco örökség, Az Emberiség Bölcsője barlangok, amik még mindig nem nyújtanak robosztus bizonyítékot a bennszülött tudást illetően. Ez sajnálatos, mert a fosszíliákkal kapcsolatos hagyományok segíthetnek hidat képezni a helyi közösségek és a paleontológusok között, ami hozzájárulhatna fontos örökségi helyszínek megóvásához.

(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)