Európa legszebb nemzeti parkjai

Európa első nemzeti parkjai 1909-ben kezdték meg működésüket. Abban az esztendőben kilenc nyitotta meg kaput egy időben Svédországban, majd sorra követték a példát más európai országok. Ma már a világ 41 országában 250 nemzeti park működik, ennek tetemes része Európában található. A Triglav Nemzeti Park, a Laurissilva és a Tátra Nemzeti Park csak néhány kontinensünk felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink közül.

Madeira természetbarátok és ökoturisták egyik kedvelt helye. Számukra a földtörténet harmadik szakaszában mintegy hatvanöt millió évvel ezelőtt kialakult Laurissilva (Laurus: babér, Silva: erdő) erdőség a fő látványosság, amely érthető módon a legtöbb természetbarátot csábítja Madeira szigetére

Laurissilva - Európa más ős-erdőségeitől eltérően - túlélte a szárazföldet sújtó utolsó jégkorszakot. Ma kiemelt természetvédelmi terület, melyet az UNESCO 1999-ben csatolt a világörökség részeként nyilvántartott területekhez. Maga az erdő a sziget északi részén fekszik, ahol valamivel alacsonyabb a hőmérséklet, mint a délin, a levegő páratartalma viszont magasabb. Laurissilva közel húsz százalékát borítja Madeirának: 40 méter magas fái és a több ezer hektárnyi élő lombfelülete felbecsülhetetlen értékű, a világon egyedülálló trópusi fauna, amely előtt a biológusok is fejet hajtanak.

Madeira természeti szépségei olyan hatással vannak még az átlagutazókra is, hogy a legtöbben az autó helyett gyalog indulnak neki, hogy felfedezzék a szigetet. Madeirán kiválóan kiépített, gondosan karbantartott túraútvonalakat terveztek a helyi hatóságok. Legtöbbjük 5-10-15 kilométeres szakaszokon mutatja be a szigetet.

A "Ribiero Fior" például kezdő túrásoknak ajánlott, dimbes-dombos, hegyi szakaszokkal, kulturális emlékekkel, sebes folyású hegyi patakokkal, kilátókkal és Madeira legmagasabb pontjával a Pico Ruivo-val (1862 méter) tarkított "túracsomag"amely nagyon népszerű.

A másik kedvelt kirándulóvonal Madeirán a sziget egykori öntözőcsatornáit követő, úgynevezett levada kirándulások. A levadák sajátos helyi öntözőrendszerek, melyek ma már több mint 2000 km hosszan egész Madeirát behálózzák. A cél, hogy az északi, csapadékosabb területen az esővizet összegyűjtse és a hatalmas víztározókból a levadákon keresztül, eljuttassa a csapadékban szegényebb déli vidékekre. Ezt a rendszert a XVI. században kezdték kiépíteni, az Unió támogatásával pedig a 80-as évek óta hatalmasra sikerült kibővíteni a hálózatot.

A levadák mellett ösvények futnak, ezen járják az ellenőrző utjaikat a csatornaőrök. Mára az ellenőrző ösvények népszerű kiránduló útvonalakká váltak, amelyek szinte kézen fogva vezetik a természetbarát turistákat a Laurissilva lombjai alatt, páfrányos tisztásokhoz és vadregényes vízesések tövéhez.

A 22 ezer hektáros parkból mintegy 6000 hektárnyi területet ölel fel az ősbabéros, amely csaknem 500 különböző állat és növényfaj otthona, köztük a Nagylevelű Avarvirág vagy a kizárólag erre a területre jellemző Madeirai Babérgalamb.