A Szent Anna-tótól Bálványosvárig

Vágólapra másolva!
A vulkanikus eredetű Csomád hegy lábánál található Tusnádfürdő Erdély és a Kárpátok egyik legszebb üdülőtelepe és gyógyfürdőhelye, nemzetközi hírű látványossága. Városi rangját gyógyvízforrásainak köszönheti. Nem messze tőle megtekinthetjük Délkelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni krátertavát, a Szent-Anna tavat és a Mohos-tőzeglápot.
Vágólapra másolva!

A leghíresebb túra a Szent Anna-tóhoz és Mohos-tőzegláphoz vezető út. E két természeti ritkaság a Nagy Csomád hegy ikerkráterében alakult ki, a tenger szintje felett 950 m magasságban.

"Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava... Habja tiszta, mint a kristály, sem belőle, sem bele víz nem folyik, és nincs benne egy hal, egy kígyó, egy béka vagy kagyló sehol: lakatlan az, ámbár iható, mint a forrásvíz." (Jókai Mór)

Forrás: [origo]

A majdnem teljesen szabályos kör alakú tavat cserrel és bükkel fedett hegyek gyűrűje öleli, míg a tó partján hatalmas fenyők varázsolják sötétzölddé a víz tükrét. Kiterjedése 22 hektár, kerülete 1737 méter, átlagmélysége 4 méter, az asszimetrikus tölcsér legmélyebb pontja 11 méter. Forrása nincs, vizének utánpótlása hóolvadás és esőzések formájában történik. Vizének csökkent ásványisó-tartalma van (0,002 gr/l). A tó közepe a legmélyebb és leghidegebb, évente több haláleset is előfordul az elővigyázatlan fürdözők sorából.

A tó melletti domboldalon van a Szent Anna-kápolna, melynek helyén már korábban is álltak kápolnák. Itt minden vasárnap 17 órakor misét tartanak, és minden év júliusának végén megrendezik az Anna-napi búcsút. Az ezt megelőző héten AnnArt címmel Élő Művészeti Fesztivált szerveznek, vasárnap pedig a tó partján könnyűzenei fesztivált tartanak romániai és magyarországi együttesek fellépésével.

A tó legendája

A legenda szerint a Szent Anna-tó helyén egykor magas hegy volt, melynek tetejében hatalmas vár állott. Ettől egyórányira, a Büdös barlang felett szintén vár állott, s mindkettőben egy-egy kevély, szertelen testvér lakott, aki egymást nem szerette, a föld népét sanyargatta, fosztogatta kincseinek gazdagodása érdekében. Egyszer a büdösi vár urához vendég érkezett, méghozzá hatlovas hintón, melynek arany, ezüst, gyémánt kellékei és a sárkánynál is tüzesebb lovai nagyon ínyére keltek a gazdának. Mivel semmi pénzért ezeket nem kaphatta meg, szerencsejátékon nyerte el őket, miközben a nagy úri vendég "virágos kedvre derült" a sok bortól, mely úgy folyt a lakomán "mint az Olt vize".

Nyomban testvéréhez hajtott bemutatóra, aki messze nem akart alulmaradni, így ígéretet tett, hogy ő majd különb 12 lovas fogattal fogja viszonozni a látogatást. Ennek megvalósítása hosszú tűnődés után úgy történt, hogy a vidék legszebb 12 leányát fogta be hintója elé, akik közül az első és legszebb Anna volt. Ez a lány átkot mondott az úr fejére, amikor az ostorral vért serkentett belőlük. "Verjen meg az egek Ura! Süllyedj a föld alá, ártatlanok megölő gyilkosa!"- szívből jövő feljajdulásra elfeketedett az ég, villámlott, dörgött, ég s föld megindult, s a vár hirtelen összeomlott, alább és alább sülyedt, mígnem víz alá borult. S ezek után a lecsendesedett tó színén 12 szép hattyú úszkált, s távolabb egy sárkány vergődött a tó forgatagában. Partra úszva a hattyúk lányokká változtak, s ki-ki visszament a falujába, míg Anna ott maradt, kápolnát építtetett, ahol csendes imádkozással töltötte életét. Halála után róla nevezték el a tavat Szent Anna tavának, mivel Annát még életében szentté avatták.

A Mohosi-tőzegláp

A Nagy Csomád hegy másik kráterében terpeszkedő Mohosi-tőzegláp átmérője 800 méter. Egykori vízfelülete négyszer nagyobb volt a Szent Anna-tóénál, jelenleg azonban elmocsarasodott magashegyi láp formája van. Területén több nyílt tószem és számos növényritkaság látható: tarka tőzegmoha, kereklevelű harmatfű, mámorka, lizinka, vörös áfonya stb.

A környezetvédelem érdekében épített keskeny fahídon bejárható a láp egy része, valamint az egyik tószem is megtekinthető. Az iszap vastagsága kb. 10 méter, amely huzamosabb esőzések esetén felszívja a vizet, és az ingoványos talaj vészesen elnyelheti a beletévedt élőlényeket.