Ahol a Szahara kezdődik

A legtöbb turista Spanyolországon keresztül, komppal a Gibraltári szoroson átkelve, két és fél óra hajózás után Tangernél lép Marokkó, és egyben Afrika földjére. Itt kemény erőpróbák elé néznek az utazók, de nemcsak a meleg miatt, hiszen a homokdűnék, illetve az ország legmagasabb csúcsa, a Toubkal meghódítása is kitartást igényel.

Casablancában a müezzinek erőteljes hangja hívja imára a hivőket. Mostanában sokat hallani, hogy egyes iszlám országokban már nem adnak a müezzinek hagyományos szerepére, és magnószalagra rögzítik az imára hívó éneküket.

A várost éjjel-nappal óriási nyüzsgés jellemzi, de Casablanca varázsát sokak szerint virágos kertjei adják. Az óvárosi negyedet például hatalmas fikuszliget választja el a modern városrésztől.

A legtöbb látnivalót valójában mégis a Medina, vagyis az óváros, rejti. Itt csodálható meg a világ egyik legnagyobb mecsete, a II. Hasszán mecset valamint az V. Mohammed tér, ahol az ország leglenyűgözőbb építészeti emlékei látogathatóak.

II. Hasszán tengerpartra épült monumentális mecsetjét padlófűtéssel, elektromos ajtókkal, nyitható tetőszerkezettel látták el, és a világ legmagasabb, 210 méteres minaretjével rendelkező mecsete 25 ezer hívő befogadására alkalmas. A komplexum tízezer kézműves ötévi munkája. 1993 augusztusára, az akkor 60 esztendős II. Hasszán király születésnapjára készült el teljesen. Az építkezés költségei több mint 600 millió dollárra rúgtak, amelynek nagy részét közadakozásból finanszírozták. A mecsetbe a belépő 120 dirham.

Dél gyöngye, Marrakes

Marokkó negyedik legnagyobb városa. A lakosságát illetően megoszlanak a felmérések. Egyes adatok szerint alig 900 ezren lakják a várost, míg más források közel kétmilliósra becslik a lakosság számát.

Marrakest többnyire berberek lakják, akik Észak-nyugat Afrika őshonos népe, tehát nem arabok. Hagyományosan a több istenhit jellemzi őket, de manapság a legtöbben közülük a szunnita iszlámvallás követői. A helyiek ritkán ejtik ki városuk nevét úgy, mint Marrakes, ők inkább arabul Al Hamrának, vagyis vörös városnak nevezik.

Itt található a Djema el Fna, vagyis, Észak-Afrika legforgalmasabb hagyományos piaca, véget nem érő hosszú pultokkal, temérdek ajándéktárggyal és drágasággal, szőnyegekkel valamint ékszerekkel. A turistákat ámulatba ejtik a régi időket megelevenítő mesemondók, a bazári mutatványosok, az éneklő asszonyok, az afrikai narancs leve, vagy a mindenki által szinte kötelezően fogyasztott mentatea. Akiknek még ez a forgatag is kevés lenne, felkeresheti a híres bazár-negyedet, a szuk-ot, és kedvére folytathatja a válogatást az arab csecsebecsék között. Estére örömtüzeket gyújtanak a helyiek, és táncmulatságokat, előadásokat tartanak.

Marrakesben népszerűek a berber patikák, ahol masszázzsal, frissítőkkel, és csodaszerekkel várják a fáradt utazókat. Évezredes receptek alapján összeállított masszázsolajak, herbáriumok sorakoznak, de a legkülönfélébb nyavalyákra is találhatunk gyógyírt. Egy masszázs ára 20-50 Dirham.

Marrakeshez közel, a Magas Atlasz vonulatain túl található Ait Benhaddou Marokkó legimpozánsabb erődje. Ait Benhaddou tulajdonképpen nemcsak egy erőd, hanem egy egész erődváros, melyet az elmúlt évtizedek alatt többször is felújítottak. Nem elsősorban a turisták, hanem számos filmforgatás miatt. Az erődváros többek között az Arábiai Lawrence, a Názáreti Jézus, és a Gladiátor egyes jelenetinek helyszínéül szolgált. A Marokkói körutazások során nem érdemes kihagyni a fővárost Rabat-ot de a vele szomszédos Salé-t, a kalózok városát, valamint a Torda-szurdokot és Erg Chebbit sem.

Szabó Kata