Ronda, de a miénk - hétvégi mangalicafesztivál Budapesten

Vágólapra másolva!
Napok óta óriásplakátokon látható, hogy mangalicafesztivál lesz a hétvégén a városligeti Vajdahunyad várban. Mi is az a mangalica, és hogyan kerül a csizma az asztalra, vagyis a mangalicák a főváros egyik jeles épületébe?
Vágólapra másolva!

A rendezvény honlapján a többnapos program céljául a hagyományteremtést és a mangalica faj népszerűsítését határozták meg elsődleges feladatukként. Mindkét szempont szerint jó úton járnak, hiszen 2008 óta ez már a harmadik fesztivál és egyre több ember számára ismert, hogy február első hétvégéjén a Vajdahunyad vára lesz néhány napra a mangalicák otthona.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Galériáért kattintson a képre!

A mangalica tenyésztésének kezdete az 1833-as évre tehető, ekkor érkeztek híresen zsíros fajtájú szerb setések hazánkba. A már meglévő hazai állománnyal keresztezve olyan népszerűvé vált ez a fajta, hogy a 19. század végére a magyar mangalica szinte kizárólagos fajtává vált a hazai tenyészetekben. A 20. század elején a sikerek tovább növekedtek, az ipari méretű húsfeldolgozók, kolbász és szalámigyárak tömegével vásárolták fel az akkor már európai hírnévre szert tevő, kiváló minőségű mangalicahúst. A tenyésztés és a tenyésztőket összefogó szervezet is alakult 1927-ben Mangalicatenyésztők Országos Szervezete névvel. A szervezet alakulása is mutatja a fajta súlyát az akkori sertéstenyésztők között. Az első világháború még nem volt különösebb hatással a fajtára, a második viszont annál inkább. A háború utáni erőltetett szocialista iparosodás, a mezőgazdaság rendszerének teljes átalakítása és végül az import húskészítmények megjelenése majdnem a fajta kihalásához vezettek. A teljes kihalástól a hetvenes években létrehozott génbankok mentették meg. További részleteket az [origo] mangalica cikkgyűjteményéből tudhat meg.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Mangalica fotók a képre kattintva

A rendszerváltás sem hozta meg a várva-várt javulást, sőt a kilencvenes évek elejére a fajta teljes eltűnését jósolták a szakértők. Ezzel szemben - kezdetben egy spanyol megrendelésnek köszönhetően - a fajta újra talpra állt és napjainkban már a régi időket idéző lehetőségek állnak a fajta és a tenyésztésükre vállalkozók előtt. A kiváló minőségben előállított termékek mára hungarikummá váltak.

Ezt az ízig-vérig magyar terméket népszerűsíti a fesztivál. A rendezvény jellegéből adódóan nem meglepő, hogy a mangalica mellett számos más neves magyar termék is megismerhető és megkóstolható a hétvégén. A programok igazi fesztiválprogramok. A fesztivál egész ideje alatt várja a látogatókat a mesterségek utcája, ahol több mint hetven kézműves portékáiból válogathatunk. Napközben és esténként különböző zenekarok szórakoztatják a közönséget a hagyományos magyar népzenétől a fesztiválzenén át egészen a funky-ig.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Még több malac a kép mögött

A talán legnagyobb érdeklődéssel várt program a főzőverseny lesz a szombati napon. A csapatok értelemszerűen csak mangalicahúsból készíthetnek ételeket. A zsűri az ízen kívül értékeli az elkészült étel látványát, illatát és egyediségét is. A versenyre bárki jelentkezhet, tetszőleges létszámú csapattal, csapatonként 7500 forintos nevezési díjjal. A díj már 3 kiló mangalicahúst (tehát az alapokat) is tartalmazza. A helyezettek a fesztivál különböző díjait vehetik át, de valószínű, hogy az igazi nyertesek a látogatók lesznek.

Ideális program tehát mindenki számára február első hétvégéjén a mangalicafesztivál. Jókat ehetünk, ihatunk, vigadhatunk és ismerkedhetünk igazi magyar termékekkel és az azokat előállító magyar emberekkel.