Nem mindennapi élmény vonatozni a vadonban

2017.07.09. 08:06

A Gemenci-erdő sokáig áthatolhatatlan vadon volt, amelyet ráadásul évente többször elöntött - és persze ma is elönt - a Duna. Az ingoványos talajú vidéken a vasút volt az egyetlen lehetőség a faanyag elszállítására és a vadászterületek megközelítésére. A Gemenci Állami Erdei Vasút a vasút hőskorába repít, érdemes kipróbálni.

A civilizáció sorra meghódította a dombokat, majd a magasabb hegyeket, végül pedig lecsapolta a mocsarakat is. Megszokhattuk, hogy az ország nagy részén kétféle vidék létezik: olyan, amit az ember épített, és olyan, amit kisebb-nagyobb mértékben átalakított. Még a Bükk-fennsík híres Őserdejéről is „csak” a 19. század eleje óta tudjuk biztosan, hogy nem látott baltát és talicskát.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ártéri erdőben zakatol a vonat

Talán csak kétféle terület maradt, amely az idők kezdete óta eredeti: a meredek sziklák (azok, amelyek megúszták a fenyők telepítését) és azok a láp- vagy ártéri erdők, ahol még lánctalpakon is csak az év legszárazabb napjain lehet közlekedni. Utóbbiak közül a Gemenci-erdő az egyik legnagyobb Európában.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ami az elmúlt évszázadokban még hátrányos, a művelésbe vonást akadályozó tényező volt, az a 20. századra szinte véletlenül vált a természet menedékévé. Tolna és Bács-Kiskun megye egyik legértékesebb tája népszerű turisztikai célponttá vált, de fontos biológiai kutatások is folynak itt, és ezen a vidéken találjuk az ország egyik leggazdagabb vadállományát, ahonnan többször kerültek elő világrekorder trófeák.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A Gemenci-erdő sokáig valóban áthatolhatatlan vadon volt: az évente többször elöntött, ingoványos talajú vidéken máig nem épült a hegyvidéki erdőkhöz hasonló feltáróút-hálózat. A faanyag és a távolabbi vadászterületek megközelítésére a vasút volt az egyetlen megbízható megoldás. A huszadik század elején főleg félállandó, rövid vasúti pályák épültek  az aktuális igények kiszolgálására. Ezek bekapcsolása az országos vasúti hálózatba a Baja–Bátaszék-vasútvonal Pörböly állomásán volt a legcélszerűbb.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Kivitelezése a második világháború után vett lendületet, és a hatvanas évek végére fejeződött be. Ekkor nyerte el a vasút nagyjából a mai formáját, az utolsó új építésű szakasz Keselyűs és Bárányfok között 1982-re készült el. Bár a szárnyvonalak egy részét az évtizedek alatt üzemen kívül helyezték, néhány esetben pedig fel is szedték, a vasút ma is 32 kilométer hosszan kanyarog,  és a kirándulók mellett jelenleg is az erdei faanyag szállításának fontos eszköze.

Mindenki kedvence, Rezét

A járművek között – a sík vidéki vasutakról ismert típusok mellett – egyedi színfoltokat is találni. A napi munkában öregedő, C50 sorozatú dízelmozdonyok felújítását olyan mélyrehatóan végezték, hogy azok már új típusként kezdték meg második életüket: megszületett hazánk legkorszerűbb kisvasúti mozdonysorozata, a C50Z.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A jelenleg két példányban létező típus első képviselője 1997-ben készült el, az eredetihez hasonló arányú, de szögletesebb, nagyobb ablakokkal ellátott felépítménnyel. A 2010-ben épült második példány már teljesen egyedi formát és nagyobb méretű vezetőfülkét kapott,  amelyben a mozdonyvezetőn kívül három-négy pályamunkás vagy favágó is kényelmesen utazhat. Alapos felújítás után 2000-ben hosszú, részben máig ismeretlen életúttal a háta mögött érkezett a vasútra Rezét, a gőzmozdony, a nyári hétvégék nosztalgiajáratainak népszerű vonóereje.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A vasút személyszállító vonatai egyedi, Y alakú pályán közlekednek. Az egyik végpontot a vadon mélyén, a Duna főágának partján találjuk, a másik kettőt pedig az erdőség szélein, jól megközelíthető helyen, Pörbölyön, illetve Keselyűsön.

A vonatok a pörbölyi ökoturisztikai központ fűtőházában állomásoznak. A jól felszerelt műhelyen többek között a tulajdonos Gemenc Zrt. bérelhető kerékpárjaival és kenuival osztoznak. Utóbbiak általában vezetett túrák során jutnak szerephez.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Megújult a végállomás

Az erdőszéli látogatóközpont Szekszárd és Baja irányából távolsági buszokkal és vasúton is jól megközelíthető. A vonatok nyáron mindennap, télen hétvégenként indulnak az ártéri erdő mélyébe. Bár vadászati idényben rendszeresek a természetjárást érintő korlátozások, a vasút ilyenkor sem áll le, az erdei megállók és az onnan induló rövid tanösvények, a vadmegfigyelő helyekre vezető utak általában ilyenkor is járhatók.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Aki pedig becsülettel végigüli a közel másfél órás utat, a végállomáson nemcsak kellemeset sétálhat a Duna-parti füvön vagy a közeli Forgó-tavi tanösvényen, de a vonatokhoz mindkét irányban csatlakozó hétvégi sétahajójárattal a vízparti erdő távolabbi látványosságait is felfedezheti. A Duna-partról a vonatok zöme továbbhalad Keselyűsre, ahol a közelmúltban megújult végállomáson a büfé mellett napi két, Szekszárdra induló buszjárat is szolgálja a kirándulókat.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. júliusi számában.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK