A várban jártunk, ahol titkos összeesküvést szőttek Mátyás király ellen

2020.02.09. 13:56

Közel a nyugati határszélhez áll egy pazar középkori erődítmény. Németújvár hosszú időn keresztül a Batthyány család birtoka volt, emellett ide kötődik annak a főúri összeesküvésnek az emléke is, amelynek az volt a célja, hogy Hunyadi Mátyást megfosszák a királyi tróntól. A Batthyányak ősi fészke Burgenland legrégebbi vára, története közel 900 évre nyúlik vissza. A síkságból meredeken kiugró vulkáni kúp tetején kialakult fennsíkot a helyiek szerint az isten is arra teremtette, hogy várat építsenek rá, hiszen keresve sem lehetne megfelelőbb helyszínt találni erre a célra.

A magyar határtól alig néhány kilométerre, egy vulkanikus hegytetőn magasodik egy kilenc évszázadnyi múltra visszatekintő vár az osztrák oldalon. Bármerről is közelítjük meg ezt a környezetéből kiemelkedő bazaltkúpra épült várat, rendkívül impozáns látványt nyújt: ez egy tekintélyes méretű "tereptárgy", amely már messziről, állítólag nyolc kilométeres távolságból is látható. 

Egy legendákba illő vár a határ közelében

Németújvár (németül Burg Güssing) az egykori Vas vármegye leglátványosabb vára, napjainkban Dél-Burgenland legnépszerűbb turisztikai nevezetessége. Az Őrségtől nem messze, Szentgotthárdtól 18 kilométerre fekszik ez az erődítmény, és a köréje épült a városka.

NémetújvárForrás: Shutterstock/DeepGreen

Egy nyugat-magyarországi barangolásunk alkalmával határoztuk el, hogy egy kicsit átrándulunk a határ osztrák oldalára, és megnézzük azt a várat, amelyről a magyar történelemkönyvekben annak idején annyit olvastunk. 

Rábafüzesnél léptük át a határt, és rövid idő alatt meg is érkeztünk Németújvárhoz, a mai nevén Güssingbe, amely Dél-Burgenland legjelentősebb települése. Látogatásunk elsődleges célja a vár megtekintése volt, de más látnivalókat is felkerestünk, köztük a Draskovich-kastélyt, valamint a történelmi városrészt, benne a ferences rendi templommal és a Batthyány család kriptájával.

Újra átélhettük a középkort a fellegvárban

Ha valaki nem riad vissza attól, hogy egy elég meredeken emelkedő szerpentinúton felhágjon az itt elterülő várhegy tetejére, annak garantáltan megtérül a befektetett energia, hiszen a várfalakról fantasztikus panoráma tárul eléje.

Kanyargós emelkedőn, több bástyán és kapun áthaladva vezetett az út a fellegvárigForrás: Kovács István

Persze a kényelmesebbek használhatják a hegy oldalában kiépített modern felvonót is. Akár így, akár úgy jut fel valaki a fellegvárba, a fentről nyíló fantasztikus kilátás és a vármúzeum gazdag kiállításai mindenképpen emlékezetessé teszik a Batthyányak ősi fészkében tett látogatást. Az erődítménnyel kapcsolatban megjegyzendő tudnivaló, hogy az olasz bástyarendszerrel kiépült egykori magyar végvárak egyike. 

Gyalogosan vágtunk neki az emelkedőnek és hamarosan már a bőrünkön éreztük a hamisítatlan középkori hangulatot, hiszen a hegy platóján fekvő fellegvárba egy ódon várkapun keresztül, évszázadokkal ezelőtt emelt bástyák között jutottunk be.

A várban kialakított étteremből pazar kilátás nyílik a környékreForrás: Kovács István

A szellős várudvaron a főkapuval szemben magasodik a vár belső magja, a tulajdonképpeni várpalota. Jobbra, a fennsík szélén egy kellemes étterem található, azt már talán mondani sem kell, hogy szintén pazar kilátással a vár alatt elterülő vidékre.

Történelmi relikviák sora a vármúzeumban

A palotához egy meredek lépcsőn vezetett fel az út, itt található egy kétemeletes lakótorony, valamint több bástya. A középkori építőmesterek a földszinti helységek többségét sziklából vájták ki. A palota és a kápolna között helyezkedik el az egykori öregtorony, amelynek viszont már csak az alsó része középkori eredetű, ugyanis a 17. században egy kicsit megtoldották és templomtoronnyá alakították át.

A vár belső magja, a palotaForrás: Kovács István

Vármúzeum is működik itt, rengeteg látnivalóval, ám mielőtt ide bementünk volna, először megnéztük a várkápolna ódon, gótikus épületét, amelynek falait kívül a Batthyány család halotti címerpajzsai díszítik, belül pedig az eredeti, fából faragott oltár található.

Azután lépcsőkön keresztül bejutottunk  - az immár a vármúzeum részét képező - szűk belső várudvarra, amelynek a túloldalán a vár egykori konyhája található egy hatalmas tűzhellyel és régi konyhai eszközökkel. Az emeleti kiállítótermekhez egy szűk belső lépcsősor vezet fel, a kiállításokon megismerhettük a Batthyány család, valamint a vár történetét, és körbejárhattuk azt a magas támlájú székekkel körülvett jókora asztalt, ahol a magyar főnemesi família tartotta éves összejöveteleit.

A hatalmas asztal a vármúzeumban, amely körül a Batthyány család tartotta éves összejöveteleitForrás: Flickr/Németújvár

A galériában régi tájképek és portrék láthatók, de található itt trófeákkal kidekorált vadászterem és egyházi gyűjtemény is.

Ezen az orgonán még Mozart is játszott

Számunkra a legfigyelemreméltóbb az a berendezett ebédlő és a zeneszoba volt, ahol Európa legrégibb orgonáját őrzik, amelyen még maga Mozart is játszott. De van még sok más érdekesség is, hiszen Ausztria legnagyobb vasöntő gyűjteménye szintén itt tekinthető meg: vasból készült tárgyak sokasága van kiállítva, a dísztárgyakon át a kályhákon keresztül az ékszerekig. S ha valakinek még maradt energiája, az felmászhat a több emelet magas harangtoronyba is, az innen nyíló nem mindennapi kilátás megint csak kárpótolja a vállalkozó kedvűeket a lépcsőzésért.

A vár lábánál elterülő tó mentén nagyokat lehet sétálniForrás: Kovács István

Programunkba ezután beiktattuk a vár lábánál elterülő tavat is, amelynek mentén kellemes ösvények invitálnak egy kis sétára. De ha valaki a középkor emlékei közül egy kis időre szeretne visszatérni a jelenbe, az nyáron az itt kialakított élményfürdőben akár fürödhet is egyet, sőt még gokartpálya is működik.

Ezt követően felkerestük a fellegvár tövében álló szép, klasszicista stílusú Draskovich-kastélyt, amelyet egy viszonylag kisméretű, gondozott park övez. Az épületbe azonban nem tudtunk bemenni, ugyanis nem látogatható, mert magántulajdonban van. 

A Batthyányak "birodalma"

A vár megtekintése után körbenéztünk egy kicsit a városban is, amely ugyan a környék legnagyobb települése, mégsem lehetne igazán nagynak mondani. Nem egészen 4 ezren élnek itt, akiknek kevesebb mint a tizede magyar. Az viszont kétségkívül Güssing egyik érdekessége, hogy a középkori városmagban nincs egyetlen egyenes utcája sem, azok ívelten futnak: a városszerkezet ugyanis évszázadokkal ezelőtt úgy alakult ki, hogy az utcák körbeöleljék a várhegyet. Az utcanevek egyébként mind a mai napig őrzik a Batthyányak emlékét.

A ferences rendi templom, ahol a Batthyány család számos tagja nyugszikForrás: Flickr/Dougla Sprott

Más ausztriai településekhez hasonlóan itt is mindenfelé pedáns tisztaság, rendezett környezet fogadott minket, szépen karbantartott épületekkel. A virágokkal feldíszített belső városmagban szökőkutak, elegáns kávézók, cukrászdák, sörözők csalogatják a vendégeket, és nem is hiábavalóan, mert ottjárttunkkor - azaz valamikor a kora délután folyamán - szinte mindenhol telt ház volt a szép, napsütéses időben.

Festői lovagvár fekszik egy tó partján a magyar határ mellett

Szemet gyönyörködtető környezetben, az Írottkő Natúrpark gyönyörű tájába ágyazottan, egy szépséges tó fölé magasodva áll egy misztikus lovagvár, amelynek múltja ezernyi szálon kötődik a magyar történelemhez. A ma már Ausztriához tartozó Léka (Lockenhaus) vára Kőszeg környékének első számú látnivalója. A csodálatos erdős környezetben, a Gyöngyös-patak által körülölelt sziklán magasodó középkori erődítmény látványa már messziről magára vonja a figyelmet.

A történelmi városrészben persze a fő nevezetesség a Batthyányak most is használt családi kriptája, amely a főutcán álló ferences rendi templomban található. Maga az épület önmagában nem kínál különösebb látnivalót, hiszen a külseje mellett a belső tere is elég szerény megjelenést kölcsönöz neki, viszont közel 90 koporsó található itt, amelyekben a Batthyány család elhunyt tagjai nyugszanak. 

Kiemelhető közülük például Batthyány Károly szarkofágja, vagy a templom mellett a 2003-ban boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László hercegnek, a "szegények doktorának" a szobra. A templom falán a család címere látható, a falba beépítve pedig több sírkőlap is megtekinthető.

Egy hányatott sorsú vár

Az eléggé kalandos sorsú város történetéről mindenekelőtt azt kell tudni, hogy hosszú időn keresztül Batthyány-birtok volt. Az itteni erődöt először 1157-ben említik oklevelek,  ekkor ajándékozta a területet II. Géza király a Wolfer stájer grófi családnak, hogy a bencések számára kolostort építsenek. A kolostor a helység fölött emelkedő sziklakúpon épült fel egy fából készült várral együtt. Ezt később III. Béla elvette akkori birtokosaitól, hogy a stratégiailag fontos helyen kőből építtessen királyi várat Magyarország nyugati határának védelmére. Ekkortól nevezték el a helyet „Novum Castrum"-nak, azaz Újvárnak.

NémetújvárForrás: Shutterstock/ Karl Allen Lugmayer

Ez a kővár 1242-ben már védelmül szolgált a tatárok ellen. 1270-től azonban a királytól ismét a nagyhatalmú stájer grófok kezébe került a birtok, akiket innentől kezdve Németújvári dinasztiaként ismer a történetírás. Az akkori Dunántúl egyik leghatalmasabb nemesi dinasztiája harcias, zabolázatlan természetük lévén állandó viszályban voltak a magyar királyokkal és az osztrák hercegekkel egyaránt. A kiskirályokat végül Károly Róbert győzte le 1327-ben.

A később ismét királyi birtokként működő erődítményt és egy hatvan falut magában foglaló óriási uradalmat 1524-ben ajándékozta Batthyány Ferencnek II. Lajos király a törökök elleni harcokban való részvételének elismeréséért. Németújvár története innentől kezdve egybeforrt a Batthyány családdal.

Ha felmászunk a több emelet magas harangtoronyba, még ennél is szebb panoráma tárul elénkForrás: Kovács István

Talán kevésbé ismert történelmi tény, hogy lezajlott itt egy ellenkirály-választás is, amellyel pártütő főurak egy csoportja Mátyás királyt akarta elmozdítani a trónjáról. A Garai-Újlaki liga 1459-ben a németújvári várban kiáltotta ki ellenkirálynak Habsburg Frigyest. Később Mátyás békét kötött a Garai-Újlaki ligával, és elég nagy árat fizetve érte, de visszaszerezte a koronát.

Adóelkerülő főnemesek

A török háborúk idején Németújvár fontos szerepet játszott. Noha az oszmán hadak Bécs elleni hadjárataik alkalmával többször betörtek a nyugati-gyepű néven is ismert tartományba, a környéket uraló magyar arisztokrata családok – az Almássyak, Esterházyak, Batthyányak – erődítményei jól állták a sarat.

Németújvárt a törökök sosem tudták elfoglalniForrás: Kovács István

A Rákóczi-szabadságharc idején a Batthyány család a Habsburgok oldalán állt, ezért Németújvárt a szabadságharc bukását követően - más "rebellis" magyar nemesek váraitól eltérően - nem rombolták le. Az erődítményt sohasem tudta bevenni ellenség, viszont a 18. század végére elvesztette korábbi katonai jelentőségét, és megkezdődött védelmi rendszerének lebontása. 1775-ben elszállították belőle az utolsó ágyúkat és fegyvereket is, sőt, az épületek egy részét is lebontották, az ablakokat nagyrészt befalazták, a tetőket leszedték.

II. József ugyanis minden tetővel ellátott házat és minden utcára néző ablakot megadóztatott, ezért az időközben Körmendre költözött Batthyány család ekképpen próbálta meg csökkenteni az adóterheit. A vár egy idő után azonban elég leromlott állapotba került, ezért 1870-ben Batthyány Fülöp alapítványt hozott létre a fenntartására és gondozására, ez a szervezet a mai napig ellátja ezt a feladatot.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK