A Kárpátok őserdeire hasonlító, 23 hektáros erdőrészletet alakított ki Visegrád határában a Pilisi Parkerdő, közel hetven éves, tudatos és tervszerű erdőkezeléssel.

Az Erdőanyai-völgyben lévő terület fás élővilága a szakemberek legfrissebb felmérése szerint megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét - közölte Mészáros Péter, a társaság szóvivője. Az 1954-ben még egykorú, homogén bükkösben mára a teljes területen 1-60 éves egyedek is megtalálhatók. A természetes erdőtársulásra jellemző összes őshonos fafaj jelen van, a bükk mellett a kocsánytalan tölgy, a gyertyán, a hegyi juhar és különböző erdei gyümölcsök.

Az erdőrészletben a holtfa jelenléte és eloszlása szintén az őserdőkre jellemző módon alakul. A lábon álló és a földön fekvő elhalt, korhadó faanyag biztosítja a tápanyag körforgást, hozzájárul a vízmegtartáshoz, és élőhelyet biztosít a lebontó szervezetek, köztük számos védett faj számára.

Téli kép a Madas-erdőrőlForrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, az erdőszerkezet változatossága, a vegyeskorúság, a szálankénti művelés, a famatuzsálemek, a holtfa mint fontos élőhely védelme. Az erdő tájképi jellege a fakitermelések következtében nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlen a beavatkozás.

A völgy az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító térség, ahol Madas László, a parkerdő első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az erdőrészlet természetközeli kezelésével. A Pilisi Parkerdő folyamatosan növeli az Erdőanyai-völgyben lévő kísérleti terület tapasztalatai alapján kezelt erdők arányát, amely mára meghaladja a 10 000 hektárt, a művelt terület 17 százalékát.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 30 millió látogató keresi fel.