Kompenzálást várnak a piac szereplői a minimálbér emelése fejében

A nagy multik könnyedén tudomásul vehetik a kereskedelemben a minimálbér emelését, a kicsi, szegény vidéken működő cégek viszont bele is rokkanhatnak - így látják a munkaadók és a szakszervezet is. Ezért minden szereplő úgy látja: a valójában régóta esedékes minimálbér-növelést vagy fokozatosan kellett volna megtenni, vagy legalább kompenzálni kellene járulék-csökkentéssel, akár differenciáltan is.

Nem egyformán érinti a minimálbér tervezett emelése a különböző ágazatokat, azon belül az eltérő helyzetű cégeket - ez a véleménye Mátraházi Istvánnak, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetsége (KASZ) alelnökének. Mint szakszervezeti vezető, Mátraházi természetesen örömmel üdvözli a legkisebb bér csaknem 57 százalékos emelését, ugyanakkor jó szakemberként látja: ez a kereskedelemben a kis cégeket könnyen tönkreteheti.

Az ágazatban ugyanis - a gazdasági tárca, illetve az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ adatai szerint - 97 ezer munkavállalót, vagyis a foglalkoztatottak 35,6 százalékát érinti a most 25 500 forintos minimálbér 40 000 forintra emelése. (Az adat az öt főnél többet foglalkoztató üzletekre vonatkozik.) Összehasonlításképpen: a villamosenergia-iparban a minimálbér emelése a dolgozók 5,3 százalékát érinti majd.

Még ez sem lenne baj, ha ez az igen magas - egyharmadnál több - arány egyenletesen oszlana meg az országban, ez azonban nem így van: bizonyos cégeknél az érintettség akár 90 százalékos is lehet, másutt csupán néhány százalék.

A nagy cégeknél nincs vagy alig akad olyan dolgozó, aki 40 ezer forintnál kevesebbet keresne most - ez a véleménye Házi Zoltánnak, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnökének. A Csemege Julius Meinlnél például ennél lényegesen több az alkalmazottak fizetése. Az OKSZ ezért alapvetően egyetért a minimálbér emelésével - főként azért, mert ez szerintük valamennyire kifehéríti a szürke gazdaságot -, de úgy véli, ehhez kompenzációra van szükség.

A multiknak nem lesz semmi gondjuk ezzel az emeléssel, a kis- és közepes vállalkozások fognak belerokkanni - summázza szakértői véleményét az Áfeosz titkára, Dávid Ferenc. Hozzáteszi: a kereskedelem tipikusan olyan ágazat, amelynek nagy az élőmunka-igénye, ezért nehéz - a kicsiknek csaknem lehetetlen - mindenfajta teljesítménynövekedés, illetve kompenzáció nélkül ekkora bérnövelést elviselni. Ezért a kereskedelmi munkáltatók várhatóan azt kérik majd a kormányzattól, vagy töröljék el teljes egészében a jövőre 4200 forintosra tervezett, fix összegű egészségügyi hozzájárulást, vagy legalább csökkentsék jelentősen, illetve arányítsák a munkaidőhöz. Ez utóbbi például azt jelenthetné, hogy egy részmunkaidős dolgozó után például csak 2100 forintos egészségügyi hozzájárulást kelljen fizetni. Információink szerint a munkaadók éppen ma tanácskoznak arról, milyen közös álláspontot képviseljenek majd az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szerdai ülésén, ez a fórum hivatott ugyanis dönteni a minimálbér összegéről.

Érdekes módon most a KASZ véleménye sem sokban különbözik a munkáltatóékétól, hiszen Mátraházi úgy érvel: az ország szegény körzeteiben a kis- és közepes vállalkozások számára azért teremthet tragikus helyzetet a minimálbér-emelés, mert ezeken a helyeken a jelenlegi minimálbér környékén van az átlagkereset, a forgalom - épp a vásárlóerő gyengesége miatt - nem növelhető. A KASZ alelnöke már azt is sejti, hogyan fogják a kereskedelmi ágazatban a kis cégek sarokba szorított tulajdonosai "megoldani" a helyzetet. "Nem fogják bezárni a vállalkozást, ez senkinek sem lenne jó, ehelyett különböző trükköket alkalmaznak majd a tulajdonosok: nő majd a feketefoglalkoztatás, esetleg a munkáltató papíron részmunkaidősnek nevezi majd a dolgozót, aki azért továbbra is 8 órát dolgozik a minimálbérnél kisebb összegért. Elképzelhető, hogy az eddig pótléknak nevezett összegeket építi be a tulajdonos a munkavállalók bérébe, így formailag eleget tesz majd a minimálbér-emelésnek" - mondja Mátraházi. Előfordulhat az is, hogy a tulajdonos majd ún. teljesítménybért vezet be, de úgy állapítja meg a normát, hogy azt lehetetlen legyen teljesíteni. A törvény értelmében ugyanis a minimálbér teljes munkaidő és 100 százalékos teljesítmény esetén jár. A KASZ alelnöke sajnálatosnak nevezné, ha ezek a trükkök megvalósulnának. Szerinte mindenképpen kompenzálni kellene - járulékcsökkentéssel például -, a nehéz helyzetű cégek számára akár differenciáltan is a minimálbér-emelést.

A csak a hátrányosabb helyzetű cégeknek adandó nagyobb kompenzációval viszont az OKSZ nem értene egyet; Házi Zoltán úgy gondolja, rendkívül éles a verseny a kereskedelemben, ezért nem lenne jó senkit kiemelten támogatni.

Mátraházi szerint egyébként a kereskedelemben a fent jelzett folyamatok oda vezethetnek, hogy egyre kevésbé lehet majd megkövetelni a dolgozóktól a szakértelmet, a kedvességet, a nyelvtudást, hiszen amíg egy jól képzett, gyakorlott eladó ugyanannyit (vagy néhány száz forinttal többet) keres majd két hónapja dolgozó társánál, addig erre nincs semmiféle alapja a munkáltatónak. A minimálisan elvárható - képességek, teljesítmény, szaktudás szerinti - differenciálás lehetősége elveszhet, egyébként nemcsak a kereskedelemben, hanem minden alacsony bérű ágazatban.

Török Katalin

(Népszava)

Korábban:

Könnyű kibújni a minimálbér-emelés kötelezettsége alól
2000. október 6.