Csúcsközelbe ért a magyar országkockázat

Legutóbb 2009 tavaszán járt olyan magasságban Magyarország kockázati felára, a csőd esetére köthető biztosítást kifejező cds mutató, mint kedden.

Két és fél éve nem mért csúcsra emelkedett a keddi londoni kereskedésben a magyar országkockázat kifejezésére alkalmas cds mutató, követve az ugyancsak meredeken emelkedő euróövezeti kockázatbiztosítási árfolyamokat.

Az MTI által idézett londoni elemzői vélemények szerint a forintgyengülés megállításának - a jegybanki kamatemelés, illetve a devizapiaci intervenció - alternatívájaként hatékony eszköze lehetne egy új megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ezt azonban Szijjártó Péter határozottan visszautasította hétfőn.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) ágazati vezetője Magyarországról összeállított riportjában az elmúlt napok forintgyengüléséről azt írta, hogy annak három ellenszere lehetséges. Az egyik a jegybanki kamatemelés, a másik az intervenció a devizakészletek felhasználásával, a harmadik pedig egy új, vagy felújított finanszírozási megállapodás az IMF-fel. Az RBS vezető londoni elemzője szerint ez utóbbi "pozitív bizalmi sokkot" jelentene piacon. Timothy Ash szerint az MNB-t "gyűlölnék", ha most kamatot emelne, mivel - bár a harmadik negyedévi magyar GDP-adatok meglepően jók voltak - a növekedési kilátások továbbra is lanyhák.

A Citibank elemzésében szintén azt írta, hogy a kamatemelés Magyarország számára rossz lépés, "fejbe lövés" lenne, mivel az egyébként is alacsony növekedést tovább lassítaná. "A jegybank eddig nem pártolta a piaci beavatkozást, de el kell felejteniük ezt a félelmet, mivel a következő lépcsőfok a kamatemelés lenne" - írták. (A jegybank monetáris tanácsa kedd délután a kamat tartása mellett döntött, jelezte ugyanakkor, hogy a kockázatkerülő piaci környezet fennmaradása esetén szükség lesz a szigorításra.)

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (cds) középárfolyama a 602 bázispontos előző záróértékéről 612 bázispont környékére emelkedett a keddi londoni kereskedésben. A magyar cds árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal.

A kockázatok megemelkedése részben az európai adósságválság következménye, amelyet az olasz kormányalakítás késése fokozott hétfőn, ugyanakkor a magyar gazdaság állapota és az IMF-hitel biztosító hatásának visszautasítása is szerepet játszik ebben. Hétfőn a Financial Times foglalkozott az országgal a "Magyarország: Nem szeretem a hétfőket" című cikkében.

A szerző idézte a Citibank elemzését, amelyben a magyar állam finanszírozásával foglalkoztak. Magyarország megfelelő tartalékokkal rendelkezik ugyan 2012 közepéig, de "a piaci finanszírozásra való képesség hiányában az IMF-hez kell fordulnia, vagy nagymértékű pénzügyi lazításba kell kezdenie 2012 második felében."

Kedden ugyanakkor kedvező hírek érkeztek, a legfrissebb GDP-adat a vártnál kedvezőbben alakult, a forint pedig erősödni tudott.