Kósa Éva: A televízió megtévesztésig hasonlít az érzékelésre

Kósa Éva pszichológus a Mindentudás Egyetemén a tévézésnek a gyermekekre gyakorolt hatásáról tartott előadást. A csevegőszobában a tévézés és a számítógépezés veszélyeiről, a felnőttek szerepéről és felelősségéről beszélgetett a kérdezőkkel.

Ön nem tartja "veszélyesnek" a különböző valóságshow-kat? Szerintem teljesen elferdítik a fiatal, befolyásolható gyerekek gondolkodását, életszemléletét. (AMDFan)

Egy emberre rengeteg dolog hatással van (gyakorlatilag minden, amivel kapcsolatba kerül). Hogyan szűrik ki ezek közül, hogy mi az, ami biztosan a tévé bűne/erénye? (IST3N)
- Teljesen igaza van, hogy az embereket folyamatosan számtalan hatás éri. És ezeket a hatásokat saját személyiségük különbözősége folytán másképp is dolgozzák fel. Ezért az ilyen típusú vizsgálatokat nagyon gondos tervezéssel és módszertani igényességgel hajtják végre. Pl. egy megszokott módszer az, hogy először egy nagyobb mintán megvizsgálják, hogy a mintában szereplő emberek mennyit használják az adott médiumot, pl. televíziót. Ez után például megvizsgáljuk, hogy egyes jelenségeket (pl. agresszió, női szerep, foglalkozások) milyennek tartanak. Ekkor már össze lehet hasonlítani, hogy azok, akik sokat nézik a televíziót, inkább hajlanak olyan módon lefesteni ezeket a jelenségeket, mint ahogy a televízió ábrázolja. Ha így találjuk, akkor nagyszámú mintán végzett vizsgálat után arra következtethetünk, hogy a televízió nézés mennyisége szerepet játszott a nézetek kialakulásában.

Nekem soha nem volt tévém, ennek köszönhetően nagyon sokat olvastam, amíg felnőttem... Ez jobb, nem? Látom, hogy az osztálytársaim hogyan gondolkodnak, úgy gondolom, hogy a tévé teljesen eltorzítja az emberek gondolkodását. Igaz ez? (lizuslizus)
- Azt hiszem, nem. Ahogy a könyvek között is van silány, vacak és értéktelen, ugyanúgy a televízióban is találunk jót és értékeset. A lényeg, hogy válogassuk meg, mit nézünk, ahogy megválogatjuk, hogy mit olvasunk.

Miért vonz minket ennyire a tévé? És miért tudunk ilyen nehezen lemondani róla, ha egyáltalán le tudunk? (Eszthy)
- A televízió az első médium, ami megtévesztésig hasonlít az érzékelésre. Olyan, mintha látnánk, hallanánk a dolgokat. Ennek révén sokkal könnyebben szerzünk benyomásokat másokról, a világról, mintha pl. olvasni kezdenénk. Az olvasás nem érzékletes szimbólumokat használ, annak megértése nehezebb, és erőfeszítést is igényel.