Túl nagyra nőtt a Jukosz

A Jukosz nagysága és az olaj stratégiai jelentősége miatt tesz kísérletet Putyin és környezete a cég államosítására - mondta a Vendégszobában Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő úgy vélte, hogy a történet másik magyarázata az lehet, hogy a Putyin által hatalomba emelt - zömében a titkosszolgálatoktól érkezett - új hatalmi elit is vagyonhoz akar jutni. Sz. Bíró Zoltán szerint ennek ellenére nem osztják újra a tulajdont Oroszországban, és Putyin másodszori elnökké választását semmi nem fenyegeti.

- Miben különbözik a mostani helyzet a Jelcin-érától? (abramovics)

- A pillanatnyi helyzet abban különbözik, hogy Putyinnak két területen viszonylag korán komoly sikereket volt módja elérni: egyrészt sikerült már 2000 végére a politikai ügyek intézéséből kitessékelni a tulajdonosi elitet, másrészt sikerült a helyi, ún. regionális eliteket is visszaterelni a helyi politika közegébe, jelentősen meggyengítve erejüket a szövetségi politika szintjén. Az állami duma is sokkal inkább együttműködő az elnöki hatalommal, mint volt bármikor is korábban Jelcin idején. Ez az, amit együttesen úgy szokás - némi eufemizmussal - hívni, hogy "irányított demokrácia". Irányított demokráciában pedig irányított az ügyészség és irányított a bíróság is. Ha az oligarchák társadalmi súlyukat és politikai befolyásukat nem csak önvédelemre fordították volna, hanem komoly társadalmi felelősség birtokában alakították volna magatartásukat, akkor nem csak mecenatúrára szántak volna komoly pénzeket, de közreműködtek volna abban is, hogy Oroszországban végre független bíróság jöjjön létre. Talán most nem kellene tartani a vizsgálatoktól, ha mindezt korábban megteszik.

Forrás: [origo]

- Az ember azt hinné, hogy a gazdasági hatalom manapság többet ér, mint a politikai hatalom. Hogy lehet, hogy az oligarchák tehetetlenek Putyinnal szemben? (gogosgunar)

- Ez nyilván azzal függ össze, hogy a privatizáció társadalmi elfogadottsága rendkívül alacsony Oroszországban. Ráadásul különböző okok miatt az oroszországi gazdasági jogalkotás folyamatos késésben volt a 90-es évek elejétől a tényleges folyamatokhoz képest, nagyon gyorsan kialakult a legális és az illegális között egy széles szürke sáv, vagyis az a terület, amiről rendkívül nehéz volt eldönteni hogy meg lehet-e lépni, törvényes, avagy nem, és kockázatokat jelent. Miután pedig ez a helyzet kialakult, az üzleti élet szereplői úgy oldották fel ezt a feszültséget, hogy megfelelő politikai, illetve adminisztratív patrónus után néztek, arra az esetre, ha kiderülne, hogy üzleti lépésük jogilag megalapozatlan. Vagyis politikai mentőövet csatoltak magukra, és vészhelyzetben elvárták politikai patrónusuk támogatását. Az utóbbiak persze ezért nem kevés ellenszolgáltatást kaptak, és már ott is vagyunk az oroszországi korrupció egyik legnagyobb forrásánál. Úgy tűnik, hogy ezek a mechanizmusok az új politikai felállásban már nem bizonyultak működőképesnek.

- A '90-es évek orosz belpolitikai, gazdasági változásai, megfelelő állami, törvényi szabályozás hiányában kevésbé mutattak a jogállamiság irányába. Ez, illetve a korábbi, Borisz Berezovszkij és Guszinszkij ellen indított eljárások tekinthetők-e elmozdulásnak ez irányban? (szaffo)

- Nehéz erre válaszolni, mert ha esetleg érthető is az oligarchákkal szembeni fellépés, azok jogi kivitelezése tele van nagyon problematikus megoldásokkal. Úgyhogy az eszközök tekintetében időnként a jogállami kereteken átlépve próbálnak a jogállami paradicsomba eljutni. Ez nehéz ellentmondás, nem egyszerű feloldani.

- Miért fordult szembe Putyin a Jelcin-klánnal, és miért most? (Fivten)

- Valószínűleg azokat a jelentős társadalmi következménnyel járó változásokat (kommunális reform, nyugdíjrendszer reformja, egészségügyi ellátás reformja) csak akkor tudja a Kreml keresztülvinni, ha ehhez megfelelő erőforrások állnak rendelkezésére, és a komoly társadalmi megrázkódtatással járó átalakításokat valahogy kompenzálni tudja. Úgy gondolom, hogy ezért van szükség az oligarchákkal szembeni fellépésre.