Túl nagyra nőtt a Jukosz

A Jukosz nagysága és az olaj stratégiai jelentősége miatt tesz kísérletet Putyin és környezete a cég államosítására - mondta a Vendégszobában Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő úgy vélte, hogy a történet másik magyarázata az lehet, hogy a Putyin által hatalomba emelt - zömében a titkosszolgálatoktól érkezett - új hatalmi elit is vagyonhoz akar jutni. Sz. Bíró Zoltán szerint ennek ellenére nem osztják újra a tulajdont Oroszországban, és Putyin másodszori elnökké választását semmi nem fenyegeti.

- Ön szerint ki lesz Putyin következő áldozata? (Csubajsz)

- Nem tudom, hogy lesz-e egyáltalán áldozat. Egyelőre nem tudni, hogy a konfliktus eszkalálódik-e. Ha igen, akkor valószínűleg azok körében kell keresni, akik az energiaszektort felügyelik, de nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni. Azt viszont látni kell, hogy Platon Lebegyev (az első befolyásos Jukosz-vezető, akit adócsalással vádoltak - a szerk.) letartóztatása előtt azért történt kísérlet arra, hogy az olaj kitermeléséből származó hihetlen jövedelmek újraelosztása valahogy méltányosabban történjék. Tavaly az elnöki adminisztráció többször is kísérletet tett arra, hogy a dumán keresztül újraszabályozza a természeti kincsek után kivetett járadékokat, ám az olajlobbi oly erős a dumában, hogy különösebb gond nélkül minden kísérletet el tudott süllyeszteni.

- Milyen befolyásos posztjai vannak még a Jelcin-érához tartozó Családnak? Várható-e, hogy ők is távoznak a hatalomból? (karolybacsi)

- Ebből a Családból komoly pozícióban a mostani miniszterelnök, Mihail Kaszjanov van, és az elnöki adminisztrációban is maradtak a Családhoz közelálló személyek, így mindenekelőtt Szurkov, az elnöki adminisztráció egyik helyettes vezetője; a 8 helyettesi posztból 3-4-et továbbra is olyanok töltenek be, akik a Jelcin-korszak emberei. A Családhoz tartozó fontos közszereplő továbbra is Anatolij Csubajsz, aki, mint közismert, az egyesített energiarendszer vezetője, vagyis az orosz villamosipar első számú embere. Nem véletlen, hogy oly határozottan állt ki Hodorkovszkij mellett letartóztatását követően, miközben az üzleti elit más szereplői nem nagyon exponálták magukat.

- Véglegesnek tekinthető-e a Jelcin idején kialakult oligarchia visszaszorítása? (Csubajsz)

- A történetnek nincs vége, nagy kérdés, hogy a külvilág miként reagál az oroszországi folyamatokra. Mint közismert, a napokban a német kancellár is megszólalt, pedig ha valakitől, hát épp tőle várta talán legkevésbé mindezt Putyin, ám a német üzleti körök valószínűleg nyugtalansággal szemlélik a tulajdon körüli új keletü kétértelműségeket, azt az ügyészi innovációt, hogy zár alá lehet venni részvényeket. Az események kimenetele jelentős mértékben attól is függ, hogy mennyire sikerül megnyugtatni a külvilágot.

- Nem üti-e meg Putyin a bokáját, ha ilyen befolyásos embereket üldöztet? (abramovics)

- Valószínűleg nem üti meg, nyilván fizikailag aligha elérhető szereplő ő, és Oroszország már 6-8 éve kilépett a killerek világából, abból a világból, amikor konfliktusokat előszeretettel oldottak meg bérgyilkosok alkalmazásával. Nagyon valószínűtlennek gondolom, hogy bárki is komolyan mérlegelné Putyin eltüntetésének ezt a módját, politikai eltüntetésének pedig egyelőre vajmi kevés lehetőségét látom: az oligarchák elleni fellépés Oroszországban rendkívül népszerű, így aligha kell népszerűségének csökkenésétől tartania. Hosszabb távon persze, amennyiben fennmarad a tőzsde nyugtalansága, a működő tőke is elfordul Oroszországtól, kedvezőtlenül alakul a rubel árfolyama, akkor ezek a körülmények együttesen nehéz helyzetet teremthetnek Putyin számára. Egyelőre azonban még csak a történet elején tartunk.

- Kompromisszumnak tekinthető-e Putyin részéről Medvegyev (az elnöki adminisztráció új vezetője - a szerk.) kinevezése? (Csubajsz)
- Igen, kompromisszum, egy új egyensúly keresésének eleme. A péterváriak két szárnya közül nem véletlenül esett a választás a civil szárnyhoz tartozó Medvegyevre, és nem véletlenül nevezték ki első helyettesének azt a Dimitrij Kozakot, aki szintén pétervári, és ugyancsak nem volt KGB-s. Ennek ellenére megbomlott az a kényes hatalmi egyensúly, amely az elmúlt 3 évben Putyin körül kialakult, és többé-kevésbé hatékonyan működött, hiszen e három komponensű politikai koalíció egyik eleme, az ún. jelcini Családhoz tartozók jelentősen meggyengültek, így kérdéses, hogy a liberális pétervári közgazdászok és jogászok önmagukban elég erősek lesznek-e ahhoz, hogy ellenálljanak a titkosszolgálat felől jövő és egyre erőteljesebben fellépő péterváriaknak.

- A Putyin köréhez tartozó szentpéterváriaknak van-e a Család tagjaihoz hasonló gazdasági és politikai hatalmuk? (Csubajsz)

- Egyelőre ez a gazdasági hatalom meglehetősen szerénynek tűnik. Ezért sokan a történéseket kifejezetten azzal magyarázzák, hogy Putyin környezetében elfogyott sokak türelme, és úgy vélték, itt az ideje nemcsak fontos pozíciókhoz jutni az ország irányításában, de végre tulajdonhoz is kell jutniuk. Rövidesen Putyin második mandátuma is lejár, és itt állunk vagyon nélkül - gondolhatják. Lehet, hogy a történéseknek ez a kissé cinikusnak tetsző magyarázata adja meg legpontosabban az események hátterét.