Túl nagyra nőtt a Jukosz

A Jukosz nagysága és az olaj stratégiai jelentősége miatt tesz kísérletet Putyin és környezete a cég államosítására - mondta a Vendégszobában Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő úgy vélte, hogy a történet másik magyarázata az lehet, hogy a Putyin által hatalomba emelt - zömében a titkosszolgálatoktól érkezett - új hatalmi elit is vagyonhoz akar jutni. Sz. Bíró Zoltán szerint ennek ellenére nem osztják újra a tulajdont Oroszországban, és Putyin másodszori elnökké választását semmi nem fenyegeti.

- Ön szerint a '90-es években elosztogatott állami vagyon újraosztása zajlik-e most Oroszországban? (Csubajsz)

- Ez egyelőre nyitott kérdés, nehéz eldönteni, hogy mi lesz a Jukosz-vagyonnal, magánkézben marad-e, avagy találnak valamilyen jogi konstrukciót és újraosztják a vagyont. Az is kérdéses, hogy csak a Jukosszal szemben léptek fel, avagy ez továbbterjed az orosz gazdaság más területeire is. Én úgy gondolom, hogy ez lokális jelenség marad, ha lesz is tulajdonváltás, az legfeljebb a Jukoszt fogja érinteni. Ne feledjük, az orosz központi költségvetés 40 százaléka származik az olaj- és gázkitermeléséhez, forgalmazásához kapcsolódó bevételekből, így stratégiai jelentősége van az immár az orosz olajkitermelés csaknem harmadát ellenőrző Jukosz feletti kontrollnak.

- Közép- és hosszabb távon Ön szerint hogyan befolyásolja a Jukosz-ügy a külföldi befektetők érdeklődését Oroszország iránt? (karolybacsi)

- Amennyiben a tulajdon széleskörű újraelosztása indulna meg, az nyilván komoly nyugtalanságot keltene, ám ha csak a Jukosz lesz érintett ilyen tekintetben, viszonylag gyorsan megnyugszanak a kedélyek, és lokalizálni lehet a kedvezőtlen hatásokat.

- Ön szerint a Gazprom feldarabolására tett több kísérlet párhuzamba állítható Hodorkovszkij letartóztatásával? (karolybacsi)

- A Gazprom-történet csak annyiban hasonlít a Jukosz-ügyre, hogy Putyin környezetében abban az esetben is eldöntötték, hogy vissza kell szerezni az állam egyértelmű kontrollját a gázipari gigász felett, de van egy nagy különbség: mégpedig az, hogy a Gazpromban mindvégig megmaradt egy jelentős állami részvénycsomag, tehát nem kellett visszaállamosítani, hanem az állami részesedést kellett bővíteni. A Jukosz esetében nincs állami részvény, így egy ilyen művelet sokkal bonyolultabb és sokkal több konfliktussal jár, már amennyiben valóban az lesz a célja a Kremlnek, hogy a Jukosz tulajdonlásán keresztül is kontrollálja ezt az olajnagyvállalatot.

- Van-e a Jukosz-botránynak közvetlen hatása Magyarországra? (Csubajsz)

- Bármi történik is a Jukosszal, a Mollal kötött nemzetközi magánjogi szerződést mindenképpen be fogják tartani. Annak persze lehet következménye Magyarországra nézve is, ha az orosz politika tartósan újabb konfliktusos periódusba lép, az elit nem tud konszenzusra jutni, és hosszú időn át megint turbulens lesz az orosz belpolitika. Ezt a feszültséget nyilván megérezni Magyarország is. Más közvetlen hatást én nem várok, de ez is csak a legrosszabb forgatókönyv esetén várható.