ok.hu




Katalógus


magyar színészek


filmek


magyar együttesek


sportolók


külföldi színészek


politikusok


magyar énekesek


külföldi együttesek


Linkek


Inside zenekar


Kiss Gergő


Lakatos Márk


Tankcsapda zenekar


Emil.RuleZ!


Bëlga


Fresh


KFT zenekar


Palik Dakar Team


Sziámi zenekar


Animal Cannibals


Zsédenyi Adrienn


Szabics Imre


Ákos


Bódi Sylvi


Amorf Ördögök


Himalája-expedíció


NEO együttes


Stahl Judit


Eszenyi Enikő


Szentpéteri Csilla


Gyorskeresés





[origo] klikkbank
pénzügyi chatsorozat


Kerezsi Tibor


Vámosi-Nagy Szabolcs


Borza Gábor


Kupa Mihály


Felcsuti Péter


Nem büntetjük a hazai kisbefektetőket - Csillag István a Társalgóban
2002. szeptember 4., szerda, 19:57|Utolsó módosítás: 2003. április 16., szerda, 17:38

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Az [origo] Társalgójának szerdai vendége Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter volt, akitől többek közt megtudhattuk, hogy a közvélemény is befolyásolta a döntéshozókat a közbeszerzéses eljárás kiírásakor, valamint hogy az M7-es felújításának befejezése után ezen a sztrádán is a matricás rendszer léphet életbe. A miniszter válaszaiból kiderül: a kormány kiemelt figyelmet fordít a városi tömegközlekedés fejlesztésére, a kisbefektetők megnyerése érdekében pedig eltörölné az árfolyamnyereség-adót. Csillag István azt is elmondta, hogy tudomása szerint nem volt titkos ügynök.


Matricás rendszer lehet az M7-esen is

[origo]: Miért döntöttek mégis a közbeszerzés mellett az autópályák következő szakaszait építő cégek kiválasztásakor? (koplarovicsbela)

Csillag István: Először is a közbeszerzésnek egy formáját alkalmaztuk, ezt úgy hívják, hogy gyorsított tárgyalásos eljárás. Az előző kormány által elfogadott költségvetési törveny azonban a közbeszerzési törvénynek az alkalmazható választékát egyetlen formára szűkítette: a kétfordulós, ún. előminősítéses, nyílt eljárása. Most is ezt tartotta a közvélemény egyedül átláthatónak és jogszerűnek, szemben az első lehetséges formával, az ún. meghívásos eljárással. A közvélemény, meg akkor is, ha sok formát nem ismer pontosan, kell, hogy befolyásolja a döntéshozókat, hogy úgy érezzék, az autópálya már nem a korrupció melegágya.

[origo]: Megromlott a viszonya a kormány többi tagjával a közbeszerzési ügy miatt? (koplárovicsbéla)

Csillag István: Nem, inkább megjavult.

[origo]: Miniszter Úr! Mikortól lesz fizetős az M7-es, és milyen rendszer szerint ellenőrzik majd az autósokat? (Stevestar)

Csillag István: Amikor befejeződik az M7-es felújítása, akkor a matricás rendszert esetleg kiegészítjük erre az autópályára is, ahogyan azt az előző kormányciklusban tervezték, de gondosan meg akarjuk vizsgálni: ez a lépés nem vezet-e oda, hogy a forgalom a mellékútvonalakra terelődik. Nyilván az ellenőrzés hasonló lesz, mint az összes többi olyan autópályán, amelyen matricás rendszer működik.

[origo]: A vasút, vagy az autópálya fejlesztése fontosabb? (unhappy translator)

Csillag István: Hazánk az autópályákat illetően jóval elmaradottabb állapotban van az unió országaihoz képest mint a vasúthálózat tekintetében. Így a vasútfejlesztésnél egyelőre csupán az európai fő útvonalakhoz tartozó úgynevezett törzshálózat fejlesztésére koncentráljuk a rendelkezésre álló pénzeszközöket.

A vasút és a városi tömegközlekedés fejlesztése

[origo]: A magyar vasút sok napi nehézséggel küszködik. Milyen megoldási módozatok kínálkoznak a "filléres" gondok enyhítésére? (Szunami)

Csillag István: Első és legfontosabb, hogy a vasútra szánt pénzt valóban a vasútra költsék és ellenőrizzük minden egyes ilyen fillér felhasználását és hatásosságát.

[origo]: Hogyan egyeztethető össze a gazdasági és a közlekedési tárca? (gyoki)

Csillag István: Ez már egy régi elképzelés volt a kormányzati munka fejlesztésében, mert egymást egészítik ki. A közlekedési hálózat fejlesztési nélkül nem képzelhető el a leszakadt régiók felzárkóztatása, vállalkozók, beruházók, külföldi befektetők letelepítése, és fordítva: ha ilyen beruházói szándékok nincsenek, akkor a közlekedési hálózat fejlesztésére sem igény, sem pénz nincs, és nem is lesz. Tehát a két terület egymást támogatja, kicsit nagyképűen szinergikus hatásuk van egymásra

[origo]: Egy vezérigazgató-váltás miért lehet garancia a magyar vasút jobb működésére? Jobb szakember? (Szunami)

Csillag István: A magyar vasútból modern európai vállalatot kell létrehozni. Ehhez nagyon fontos lehet persze a vasutas múlt, de ennél fontosabb a modern, összetett nagyvállalati működési mechanizmus ismerete, és az olyan tapasztalatok megléte, amelyeket az új vezetés egy másik nagyvállalat hasonló irányú átalakításában szerzett. Nem kevésbé fontosak a pénzügyi finanszírozási ismeretek, mert a vasút előrelépése az átlátható és hatásos pénzügyi finanszírozástól függ.

[origo]: Szeretném megkérdezni, mi a minisztérium terve, elképzelése a tömegközlekedés minőségének javítása terén, és tervben van-e a tömegközlekedés privatizálása? (Mancal)

Csillag István: Egyelőre azt szeretnénk elérni, hogy a nagyvárosokat egy új pénzügyi eszköz, az úgynevezett tömegközlekedési normatíva keretében a költségvetés előre tervezhetően támogassa. Így a tömegközlekedési vállalatok bevételei nem attól függnének csupán, hogy az adott önkormányzatnak éppen erre van-e pénze, vagy más célokra. Másrészt szeretnénk a tömegközlekedési vállalatokat fokozatosan azonos helyzetbe hozni, az üzemanyagba beépített jövedéki adó visszaigénylése, illetve más fuvarozók számára nyitva álló finanszírozási lehetőségek elérésében. Ezek együtt segíthetik a tömegközlekedés színvonalának javítását, amely rendszerben elképzelhető, hogy egy-egy vonal működtetésére - ha van rá jelentkező - pályázatot írunk ki. Ahhoz azonban, hogy a színvonalat illetően követelményeket szabjunk a pályázókkal szemben, a működési feltételeket kell rendbe tenni.

Marad a Széchenyi terv, de más néven

[origo]: Miért csak nyolc pályázatot tartanak meg a Széchenyi terven belül? (koplárovicsbéla)

Csillag István: Egyrészt azért, mert a többi pályázatra szánt pénzek felhasználására sor került, sőt már a jövő évi keretek terhére is születtek döntések, ami arra utal, hogy az ez évben elérni kívánt hatás nagyjából bekövetkezett. Azoknak a pályázatoknak az esetében, amelyek kifejezetten és célzottan az uniós csatlakozáshoz való felkészülést szolgálják, nyilván nem mondhatjuk, hogy már elérték eredeti rendeltetésüket: erre kell a maradék erőforrásokat koncentrálni, és a jövőben is az ilyen célok megoldása élvez elsőséget.

[origo]: Elegendő lesz-e a 3 milliárd forintos többletforrás a megmaradt pályázatok finanszírozására: (koplárovicsbéla)

Csillag István: Az adófizetők pénzéből sosem elég, sem a be-, sem a kifizetési oldalon.

[origo]: Megszüntetik-e a Széchenyi tervet? (DJ Attila)

Csillag István: Nem. A Széchenyi terv, majd amikor unió tagjai leszünk, az ettől az időszaktól számunkra is kötelező Nemzeti Fejlesztési Terv részévé válik.

A "józsibácsik" befektetési kedvét kell növelni

[origo]: Mennyi esély van az árfolyamnyereség-adó eltörlésének? (Neutric)

Csillag István: Minden esély megvan erre.

[origo]: A befektetési adókedvezmények új rendszere alatt mit értett a választások előtt és történtek-e már előrelépések? (gyoki)

Csillag István: Ez a nagybefektetők számára korábban kialakított, 1991 óta folyamatosan működő adókedvezmény-rendszer, amit az EU követelmény-rendszerével kell összhangba hozni. Ennek kereteit 2001-ben már az előző kormány kialakította, és az eheti kormányülésen szereplő befektetés-ösztönző csomag a bevezetés idejét, a mértékeket pontosítja, és előkészíti a parlamenti jóváhagyást igénylő kérdéseknél a parlament elé terjesztésüket.

[origo]: Miért kell eltörölni az árfolyamnyereség adóját? (unhappy translator)

Csillag István: Azért, mert hazánkban nagyon sok kisbefektető van, a józsibácsik és marinénik, akiknek befektetési kedvét a befektetések árfolyamnyereség-adója meglehetősen elvette. Azok a külföldi befektetők pedig, akik magyarországi vállalatok bővüléséhez, és fejlődéséhez járultak hozzá részvény-vásárlásokkal, a korábbi kormányok által aláírt kettős adóztatást kizáró egyezmények miatt amúgy is mentesülnek az elért árfolyamnyereség adóztatása alól. Nem célunk a hazai kisbefektetők büntetése, ha a magyar vállalatokba fektetik megtakarításaikat.

[origo]: Milyen intézkedésekkel szándékoznak motiválni a magyar vállalatokat a tőzsdei szereplésre? (Neutric)

Csillag István: Készülünk egy pályázható támogatással, amely a tőzsdei bevezetés költségeinek egy részét vállalná át. Ezek ugyanis meglehetősen súlyosak, és a magyar vállalatok többsége nem olyan nagy, hogy ezeket a relative nagy költségeket egyedül viseljék.

[origo]: Az új kormány milyen új bevételi forrást tud felmutatni? Mert a növekvő kiadásait (pl. nyugdíjkorrekció) a csökkenő bevételekből (mivel az szja csökkentését is ígérték) nem lehet fedezni, főleg ha egyébként is deficites volt az államháztartás. (hosszú puska)

Csillag István: Nem kívánunk új adónemeket bevezetni. Arra számítunk, hogy az adócsökkentés növeli a befizetési hajlandóságot: kevesebben keresik a kiskapukat, kerülik az adót, tehát mi az adó tömegének növekedését várjuk az adócsökkentéstől, és az adóbevételek felhasználásának átláthatóságától.

[origo]: Mennyire volt, vagy van kiürülve a gazdasági minisztérium kasszája, mennyit tudnak fordítani a fejlesztésekre, vagy a mezőgazdaság fellendítésére? (KiB)

Csillag István: Lényegében a pályázatokra rendelkezésre álló ezévi forrásokat már áprilisig elköltötte az előző miniszter; a kormányváltásig, május 27-ikéig pedig ezeket jóval túllépve a jövő évi keret terhére is hozott döntéseket. Úgy is mondhatnánk, hogy csúcsra járatták a keret-felhasználást, 127 százalékát költötték el a költségvetési előirányzatoknak.

[origo]: Hallhatnánk valamit az új befektetés-ösztönző csomagról?

Csillag István: A kormány ezen a héten tárgyalja ezt a kérdést. Az a célja vele, hogy a hazánk iránt megcsappant befektetési kedvet újra felkeltse. A tervezet elsősorban a szakképzett munkaerő kiképzéséhez történő befektetői hozzájárulást segíti, azaz a munkahelyteremtést. Talán ez a legfontosabb eleme. A többi pedig az EU-val történő harmonizációt, tehát a befektetés összegéhez mért adókedvezmény megadását jelenti.

Úgy tudom, nem voltam titkos ügynök

[origo]: Mi minden lemondással jár, ha valaki egyik pillanatról a másikra miniszteri pozíciót tölt be? (gyoki)

Csillag István: Leginkább a gyerekeivel együtt töltött órákról kell lemondani.

[origo]: Ön, mint szavazópolgár milyen párti? (sunyi róka)

Csillag István: Én az SZDSZ pártján állok, de hozzáteszem, hogy minden nyitott gondolkodású európai irányú szavazópolgár pártján.

[origo]: Ön is titkos ügynök volt? (BOLDE)

Csillag István: Ha ez nem titok, már úgy értem, hogy előttem, akkor én úgy tudom, nem.

[origo]: Amikor az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága épp csak megszavazta kinevezését, nem hátrált meg? (gyoki)

Csillag István: Úgy gondolom, hogy tekintettel a kormány csekély többségére, nem várható, hogy az ellenzék kitörő lelkesedéssel fogadja a kormány egy-egy tagjának kinevezését. Annyit tennék ehhez hozzá, hogy a területfejlesztési bizottságban az ellenzéki képviselők a szavazásnál tartózkodtak, ami az ellenzék esetében - ha ellenzéki jellegüket fenn kívánják tartani - azonos értékű a támogatással.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

[origo]



Küldje tovább ismerősének!


Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva










2008




2007




2006




2005




2004




2003




2002




2001




2000





Zagar
együttes
November 6-án (csütörtök) 14.00 órakor