Őrjárat hatvan vendéglátóhelyen

 

Népszava:

Ankétot tartottak a minap az Étterem és Büfé Vállalat Puskin u. 6. szám alatti helyiségében. A Belkereskedelmi Minisztérium budapesti kereskedelmi felügyelősége hívta megbeszélésre a főváros éttermeinek, büféinek, cukrászdáinak és eszpresszóinak vezetőit, üzemi bizottságait és dolgozóit. A kereskedelmi felügyelőség ellenőrei ugyanis az elmúlt hetekben mintegy hatvan helyet ellenőriztek.

Gyakran megrövidítik a vendégeket

A másfél éve nyílt Mézes Mackó rövid idő alatt árubőségével, tisztaságával, a figyelmes kiszolgálással egyik közkedvelt helye lett a főváros dolgozóinak

Amint Flóra Györgyné elvtárs, a Budapesti Kereskedelmi Felügyelőség vezetője bevezetőjében elmondotta, jó néhány vendéglátóhelyen csak egészen jelentéktelen kivetnivalót találtak. A Pipacs eszpresszót, a Sztálinhídi és az Ipari Épülettervező Vállalat büféjét, valamint az Apostolok éttermet külön levélben dicsérték meg. Csak jót tapasztaltak az ellenőrök az Abbázia és a Savoy kávéházban is. A vizsgálat eredménye azonban elég jelentős hibákról is képet ad. A próbafogyasztások nyomán például 16 helyen állapították meg, hogy valamilyen formában megrövidítik a vendégeket. A leggyakrabban az italoknál: a Zöldfa étteremben egy deci rum helyett 8,2 centet mértek, a Május 1. Ruhagyár büféjében a 10-10 dekás, előre csomagolt keksz és cukorkacsomagokból 1-1 deka hiányzott.

Még mindig kirívóan sok a hiba a kávéfőzők munkájában. Az előírt három grammnál rendszerint kevesebbet használnak fel egy-egy kávéhoz. Az EMKE kávéház vezetői pedig súlyosan vétettek a társadalmi tulajdon ellen. Ha ugyanis a közétkeztetési menü nem volt ínyükre, a la carte fogyasztottak drágább ételt minden ellenszolgáltatás nélkül.

Friss árut, nagyobb választékot!

Az áruellátásban is akadt néhány rossz tapasztalata a kereskedelmi felügyelőségnek. Ennek oka legtöbbször, hogy rosszul értelmezik a "minden áron való" tervteljesítést. Az üzemek büféiben például általában nincs megfelelő választék olcsóbb cukorkából és cukrászsüteményből. Nemegyszer az áru késedelmes kiszállítása akadályozza a jó áruellátást. A büfék majdnem napról napra későn kapják a péksüteményt, a tejet és a különböző tejtermékeket.

A tisztaságról és az egészségügyi körülményekről

Az eddigi ellenőrzések tapasztalataival szemben örvendetesen javult a vendéglátóhelyeken az áruk minősége. Ami azonban a tisztaságot illeti, ezen a téren inkább visszaesést észleltek. Tíz üzemben elhullatott papírszalvéták, ételmaradékok éktelenkedtek a padlón, a pultokon, a 18. sz. büfében előző napi, piszkos poharak hevertek szanaszét, a falak piszkosak, kormosak. A kiszolgálónők haja a legtöbb helyen fityula hiányában, szabadon lóg munka közben. Az egészségügyi könyvek pedig arról árulkodnak, hogy a vendéglátóhelyek dolgozói nem mennek el a kötelező orvosi vizsgálatra. A dolgozókkal törődés terén is sok a tennivaló. Kevés helyen van zuhanyozó, öltözőszekrény.

A túlóráztatás ellen

Az ankéton nemcsak az ellenőrzés tapasztalatait beszélték meg, de sok értékes javaslat is elhangzott. Seres Jenőné, a KPDSZ budapesti bizottsága bérosztályának vezetője javasolta, hogy a kereskedelmi felügyelőség figyelmét a jövőben a vizsgálatok során az se kerülje el, vajon a vendéglátó ipari alkalmazottak nem dolgoznak-e a megengedettnél hosszabb ideig. Kérte a jelenlevőket, igyekezzenek megérteni a dolgozókkal, csak úgy várhatnak fokozottabb megbecsülést a fogyasztóktól, ha maguk is példát mutatnak a kiszolgálásban. Elég egyetlen súlycsonkító, hogy tönkretegye száz becsületes vendéglátó ipari dolgozó hírnevét.

Rudas Lászlóné, az Éttermi és Büfé Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke azt hiányolta, hogy bár kereskedelmi küldöttségek járják a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, sok jó tapasztalatot hoznak haza, nem törekednek ezek itthoni megvalósítására. Egy példát is említett: miért nem lehet, a Szovjetunióhoz hasonlóan, nálunk is megvalósítani, hogy a vendéglátóipar dolgozói az üzemi étkezésnél csak az önköltségi árat fizessék meg.

Erélyesebb felelősségre vonás és a vásárlók segítsége

A tapasztalatokat leszűrve: a vendéglátó ipari vállalat munkája csak úgy javítható, ha az eddiginél erélyesebben lépnek fel a szabálytalanságokat sorozatosan elkövetőkkel szemben.

Fokozni kellene a társadalmi ellenőrök bevonását. De segíthetnek maguk a vásárlók is, ha panaszaikat nem rejtik véka alá és bejelentéseikkel felhívják akár a vállalat, akár a kereskedelmi felügyelőség figyelmét a rendellenességekre.

Ábel Olga