Káros a gyors visszatérés szülés után

Rachida Dati francia igazságügy-miniszter öt nappal szülése után már dolgozott. Állítólag azért kellett a kórházi ágyból a minisztériumba mennie, mert egy fontos igazságügyi reformlépést fogadott el a kormány. Rosszul értelmezett emancipáció? Karrieréhség? Félelem a munkahely elvesztésétől? Túlzott önfeláldozás? A villámgyors come back megosztotta a francia közvéleményt. E kérdések mellett felszínre került egy másik, ennél átfogóbb probléma: Mikor tanácsos egy kismamának szülés után visszatérnie a munka világába?

Merza Péter pszichológus szerint a gyermekek egészséges mentális fejlődése érdekében találták ki a gyed/gyes időszakát. A kisgyermek személyiségének fejlődése szempontjából nagyon fontos az első három év, mert ebben az időszakban adhatók át a gyermeknek azok a szokások, amelyek nélkülözhetetlenek mindennapi életünkben. Az imprinting, azaz a bevésődés szintén óriási hatással van a gyermek korai személyiségének kialakulásában. Ha az anya és az apa által közvetített megküzdési stratégiák nem "vésődnek be", azaz nem szolgálnak mintául, sokkal lazább szociális kapcsolatok jellemzik majd a gyermeket, és kevésbé fog bizalmas viszonyt kialakítani szüleivel és a társadalom tagjaival is.

Korai visszatérés: gazdasági előny vagy kényszer

A gyes-ről való korai visszatéréssel kapcsolatban Merza Péternek az a véleménye hogy, annak leginkább gazdasági és munkahelyi szempontokból lehetnek előnyei. A nagy kérdés az, hogy az anya el tudja-e fogadni küldetésnek a gyermekvállalást és nevelést, mert ha igen, akkor nem jelenthet problémát számára a gyermekével otthon töltött három év. Ehhez viszont az apának is teljes vállszélességgel támogatnia kell az anyát, mert az első három év a következő nyolcvan boldogságát alapozza meg - tette hozzá a pszichológus.

A túl hosszú otthonlét sem jó a gyermeknek

Az sem szerencsés viszont, ha a túl sokáig otthon tartják a gyereket, például ha kisebb testvérrel egyébként is otthon van az anyuka, vagy ha háztartásbeli. A zárt családi körülmények sem tesznek jót, muszáj elengedni szemünk fényét az óvodába, és nem csak azért, mert erre törvény kötelez. Súlyos beilleszkedési zavarokhoz vezethet később, ha a gyermek nem sajátít el más szociális szabályokat, ha időben nem ismerkedik meg a nagyobb közösséghez tartozás élményével.

Jó, ha a munkahely családbarát

A munkába való visszatérést sokaknál anyagi okok sürgetik, és nyilvánvalóan könnyebb a döntés, ha az édesanya munkahelye úgymond családbarát. Bár minden évben meghirdetik és kiosztják a Családbarát Munkahely díjat, mégsem mondható el a magyar munkahelyek nagy részéről, hogy toleránsan és együttműködően viszonyulnának a gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyukához. Orvosi rendelőkben, óvodákban hallani rendszeresen, hogy nem mehet táppénzre a szülő, mert nem nézik jó szemmel a főnökei, sőt egyes helyeken közlik is a dolgozóval, hogy nem biztos, hogy tovább tudják alkalmazni, ha folyton táppénzen van a gyerekkel. Márpedig az óvoda első féléve bizony sok betegeskedéssel jár, a zárt családi közösségből kikerülő csöppségek immunrendszere még nincs felkészülve a különböző fertőzésekre.

Az alsózsolcai Csavar- és Húzottáru Zrt. másodszor nyerte el 2007-ben a Családbarát munkahely címet. Gerencsér Nóra, humánpolitikai főosztályvezető elmondta, a kisgyermekes szülők kérhetik, hogy egy műszakban dolgozhassanak, sőt lehetőség van az úgynevezett átfedéses műszakra is. Ez azt jelenti, hogy reggel 6 óra helyett fél 8-ra járnak dolgozni és 14 óra helyett 15.50-kor fejezik be a műszakot, így biztonsággal odaérhetnek a gyermekekért az óvodába. Ha egy házaspár mindkét tagja náluk dolgozik, az is megoldható hogy váltott műszakban járjanak be a gyárba. A betegeskedéseket megértően fogadják, és igyekeznek úgy kialakítani a munkát, hogy tudják helyettesíteni a kisgyermekes kolléganőt. Gerencsér Nóra hozzátette: az a tapasztalatuk, hogy az édesanyák kivárják, amíg a kicsi betölti a három évet, és csak utána mennek vissza dolgozni.

Zsigri Judit