Privát ügyintézés munkaidőben: amit lehet, és amit nem

Szinte mindenkivel megesett már, hogy napközben elhagyta az irodát - és nem éppen munkával kapcsolatos elintéznivalója akadt: leszaladt a gyógyszertárba, elment befizetni a számláit. Dr. Sipos Márta munkajogászt arról kérdeztük, a dolgozó ezt milyen esetekben teheti meg, mikor nem szükséges engedélyt kérnie.

Bár már szinte mindent el lehet intézni a munkaidő után, a dolgozók mégis sokszor inkább napközben "ugranak ki" egy fél órára - például hogy befizessék a számláikat, feladják leveleiket.

Ami beleszámít a munkaidőbe, és ami nem

A munkáltatók gyakran elnézik ezeket a "lógásokat". Ráadásul nem csak szemet hunynak felette, utólag sem dolgoztatják le a kieső órákat. Pedig a magyar jog szerint megtehetnék. A munkaidőbe ugyanis nem tartoznak bele az ilyen jellegű eltávozások.

"A munkaidőbe kizárólag olyan tevékenységek tartoznak bele, amelyek összefüggnek a dolgozó által végzett munkával. Ilyen például egy üzleti ebéd, vagy egy céges ügy elintézése. Beleszámítanak a munkaidőbe emellett a munkavégzéshez kapcsolódó előkésztő és befejező tevékenységek is: például a munkaruha felvétele, az áru kirakása, vagy záráskor a pénztárban lévő pénz megszámolása. Az otthoni bevásárlás viszont már nem tartozik ebbe a kategóriába" - mondta el Dr. Sipos Márta munkajogász.

Engedélyt kell kérni a felettestől

"Épp ezért amennyiben a kolléga napközben el kívánja hagyni az irodát - és nem munkaügyből kifolyólag -, akkor első lépésben engedélyt kell kérnie a vezetőtől. Aki viszont erre nyugodtan mondhat nemet; sőt, akár meg is tilthatja az eltávozást. Ha pedig rábólint, akkor is joga van utólag ledolgoztatni a távol töltött időt" - tájékoztatott Dr. Sipos Márta.

"Az engedélyt egyébként célszerű írásban kérni. Ha problémák adódnak, csak így tudja érdemben bizonyítani, hogy valóban megkapta azt" - tette hozzá, bár egy csekk befizetéséért nem életszerű írásos engedélyt kérni...

Előzetes figyelmeztetés nélkül nem lehet büntetni

"Engedélyt abban az esetben nem kell kérni, ha korábban sem volt erre szükség. Ha a munkáltató soha nem szólt az elmászkálások miatt, akkor egyik pillanatról a másikra nem kezdheti el tiltani - és büntetni - az ilyen jellegű kieséseket: először mindenképp szükséges a változásról tájékoztatnia a dolgozókat" - magyarázta a munkajogász.

Ebédidő: megszabhatja a munkáltató, hová mehetünk

Nincs túl sok jó hírünk azoknak sem, akik mindezek után úgy döntöttek: mostantól a biztonság kedvéért inkább ebédidőben intézik el magán jellegű teendőiket. Az ugyanis szintén nem tartozik bele a munkaidőbe. Az ebédszünet alatt ráadásul a dolgozók nem mehetnek el oda, ahová csak akarnak: a munkáltató meghatározhatja, hogy ezt az időt hol kell eltölteniük. Adott esetben tehát megtilthatja azt is, hogy elhagyják az épületet.