Szavazással döntöttek a barlangi mentők

Vágólapra másolva!
A bódvarákói mentésben részt vevő mentőbúvárok egyike elismerte, hogy voltak nézeteltérések a mentésben részt vevő búvárok között. Ugyanakkor nem tartja szükségesnek, hogy központi intézményt hozzanak létre az ehhez hasonló esetek koordinálására, mert szerinte az elkövetkező több száz évben nem lesz hasonló eset Magyarországon.
Vágólapra másolva!

A mentés összehangoltságáról Dóra Gyula vezető mentőbúvár azt mondta, hogy nem mindig értettek egyet ugyan a búvárok, de elfogadták a többség döntését, és ezek a megbeszélések nem okoztak késedelmet a mentésben. A búvárok hasonló képzettségűek voltak, és nem ismerték egymást, ezért érthető, hogy nem mindenben értettek egyet, ugyanakkor a világon is ritkaságszámba megy, hogy ilyen sok szervezet fogjon össze egy barlangi mentéshez - mondta Dóra Gyula, aki szintén részt vett a bódvarákói mentésben.

A vezető mentőbúvár szerint nincs szükség a mentéseket koordináló szervezetre, mert annyira kevés ilyen eset fordul elő, hogy egy ilyen intézmény rövid időn belül elhalna. "Az elkövetkező 800 évben nem lesz ilyen eset Magyarországon" - mondta Dóra Gyula. A világon mindenhol, ha ilyen baleset történik, halottakat kell kihozni a barlangokból, de azért nem mozdul meg ennyi búvár - közölte a vezető búvár. Ezt támasztja alá az is, hogy Magyarországon egyetlen búvárorvosi szakvégzettségű orvos sincs, a bódvarákói mentésben részt vevő orvos az egyetlen olyan magyar orvos volt, aki búvároktató is egyben, de ő sem búvárorvos.

A bódvarákói barlangi mentésnél jelen lévők összesen két olyan esetről hallottak, ami hasonlítható a január végi magyar mentéshez. Mindkettő külföldön történt, az egyik Franciaországban, a másik Floridában. Dóra Gyula vezető mentőbúvár az [origo]-nak elmondta, hogy azért ennyire ritkák ezek az esetek, mert a barlangokban nagyon kevés olyan levegős rész van, ahol az elveszett búvár felszínre jöhet és megvárhatja a segítséget.

A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának vezetője ugyanakkor a bódvarákói eset után kérte, hogy a közeljövőben mérsékeljék a barlangi merülések számát. Tardy János helyettes államtitkár az [origo]-nak elmondta, hogy a bódvarákói mentésnél nem történt szabálytalanság, de szerinte át kellene gondolni a barlangi merülések jogi szabályozását és a mentést végző szervezetek támogatását is. A Természetvédelmi Hivatal hamarosan összehívja az összes olyan szervezetet, amelyek részt vettek a bódvarákói barlangi mentésben, hogy közösen döntsenek egy esetleges új szabályozásról, támogatási rendszerről. Tardy elmondta, hogy a Magyarországon ismert 3000 ismert barlang közül csak nagyon kevésben lehet merülni, de szeretnék megelőzni az esetleges későbbi baleseteket.

Tardy János helyettes államtitkár a bódvarákói mentés költségéről elmondta, hogy néhány tízmillió forint lehetett az összköltség, ebből az Aggteleki Nemzeti Park költségeit a Természetvédelmi Hivatal állja. A mentésben részt vevő búvárok saját költségre vettek részt a mentésben, ez azt jelenti, hogy saját felszerelésüket használták, és saját autókkal utaztak a helyszínre.

Korábban:

Szilágyi Zsolt: egy pillanatig sem akartam öngyilkos lenni

5500 robbantást végeztek a barlangi mentés során

Nézze meg az [origo] képeit a barlangi mentésről!

Könyvajánlat:

Podmaniczky Szilárd: Képlapok a barlangszájból