Elismerték az awa indiánok földjének határait

Húsz évig tartó huzavona után végre hivatalosan is elismerték a brazíliai vadászó-gyűjtögető indiánok utolsó megmaradt nomád törzsének életterét. A döntés az awa indiánok fennmaradását jelentheti.

A brazil hatóságok következetesen elzárkóznak attól, hogy az awák által lakott területeket az ő tulajdonuknak nyilvánítsák, és ez idáig arra sem mutattak komoly hajlandóságot, hogy az észak-amerikai rezervátumokhoz hasonlóan védjék az awák területeit. Az awa indiánok élőhelye határainak meghatározása a Survival International elnevezésű szervezet hosszas kampányának az eredménye. A határvonalak lefektetése jelentős lépés a mintegy háromszáz őslakó fennmaradásáért vívott harcban, ám ezzel még csak egy csatát nyertek meg, nem a háborút - nyilatkozta a szervezet szóvivője. A Survival International további célja, hogy a brazil kormány kötelezze el magát a határvonalak megerősítése mellett és hozzon létre egy hosszú távú programot, ami biztosítja az awa indiánok védelmét - írja a BBC.

21. századi mohikánok

Az évek során a betelepülő állattenyésztők és fakitermelők egyre nagyobb területeket szakítottak ki a még érintetlen esőerdőkből. Ezért az awák szempontjából létkérdés, hogy az ilyen illegális farmer- és fakitermelő gazdaságokat felszámolják - magyarázza Fiona Watson, a Survival kampányának koordinátora.

"Az awák sorsa egyszerűen felháborító. Néhányuk a vadon mélyére menekült a betolakodók elől, őket kegyetlenül meggyilkolták. Az awák léte egy hajszálon függ." Valóban, több évszázados vadászterületük fennmaradása komoly veszélyben van: a fatelepek egyre nagyobb területeket harapnak ki az esőerdőből, a fehérek levadásszák az erdő vadjait, egy hatalmas szarvasmarhatelep is a fokozza a fairtást. Az erdőt vasútvonal vágja ketté, amelyen a Világbank és az Európai Unió finanszírozásában megnyitott bányából vasércet szállítanak. Brazíliaiak százai keresnek megélhetést a dél-amerikai "vadnyugaton", és Maranhao államban az ilyesfajta települések gombamód szaporodnak.

A 300 awa nagy része, 230 indián biztonsági okokból már a Funai nevű brazil indiánvédelmi hivatal által ellenőrzött falvakba menekült. Hatvanan, legfeljebb százan vannak még, akik elszakítva a külvilágtól, az esőerdő mélyén maradtak. Az indiánok által lakott négy faluban a Funai hatóságilag kirendelt emberei hivatottak megvédeni az őslakók jogait. A hivatalos awa territórium határán tábla hirdeti: "Idegeneknek belépni tilos!", ám a fehérek szemmel láthatóan fittyet hánynak a felszólításnak. "Nincs az a rendőrség, ami meg tudná állítani őket" - mondja tehetetlenül az egyik kirendelt tiszt.

A kihalás szélén

Számos be nem váltott ígéret után, a Világbanktól kapott kölcsön feltételeként, 1982-ben Brazília végre megkezdte az Amazonas vidékén található indián területek határvonalainak kijelölését. A Világbanktól kapott kölcsön egy részét kifejezetten erre a célra különítették el. Egy évtizeddel később a brazil kormány ismételten ígéretet tett, ám a szavakat ezúttal sem követték tettek - egészen mostanáig, amikor immár bírósági végzés mondta ki az indián területek feltérképezését.

"Az erdő megmaradása az awák számára életbevágó" - mondja egyik vezetőjük, To'o. "Az erdő mélyén élünk, és ahogy a fehérek törnek előre, mi egyre inkább sarokba szorulunk. Az erdő nélkül mi nem vagyunk senkik és semmik, nincs számunkra kiút. Az erdő nélkül mi is kipusztulunk - örökre."