Az Arab Liga tiltakozik az ultimátum ellen

Az Arab Liga mellett Indonézia és Új-Zéland kormánya is tiltakozik George Bush ultimátuma ellen. Az Arab Liga szerint sajnálatos, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, a nemzetközi jog keretein kívül kíván cselekedni. Indonézia sajnálatát fejezte ki a Bush-beszéd miatt, az új-zélandi miniszterelnök pedig vitatja egy Irak elleni akció jogosságát.

"Az Arab Liga nem fogadhat el egy ilyen végső figyelmeztetést" - jelentette ki Kairóban a pánarab szervezet szóvivője, Hisám Juszef. A szervezet álláspontja szerint "a Biztonsági Tanács 1441-es számú határozata nem tartalmaz időkorlátot, s a világ elismerte, hogy Irak együttműködött az ENSZ fegyverzetellenőreivel e határozat végrehajtásában" - mondta.

"Sajnáljuk az Egyesült Államok döntését, hogy (mostantól) a BT és a nemzetközi jog keretein kívül cselekszik. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok véget vet a diplomáciai manővereknek, és ezzel szembehelyezkedik a világ többi részével, amely szerint van még reális lehetőség a békés rendezésre" - tette hozzá az Arab Liga szóvivője. Sajnálatát fejezte ki egyúttal amiatt, hogy az ENSZ főtitkára a fegyverzetellenőrök Irakból való kivonása mellett döntött.

George Bush amerikai elnök közép-európai idő szerint éjjel kettőkor tartott beszédében közölte, hogy ha Szaddám Huszein iraki elnök nem hagyja el az országot, akkor támadás indul Irak ellen. Bush 48 órát adott Huszeinnek a távozásra.

A világ legnépesebb muzulmán országa, Indonézia "sajnálatát" fejezte ki amiatt, hogy a Bush-beszéd "azt a benyomást keltette, mintha a diplomácia lehetőségei már kimerültek volna. Mi továbbra is azt hisszük, hogy a válságra az ENSZ Biztonsági Tanácsának keretein belül kell megoldást találni" - jelentette ki Marty Natalegawa kormányszóvivő.

Hamzah Haz indonéz alelnök arra figyelmeztetett, hogy "az iraki háború okozta szenvedések hatása túllép Irak határain, és (a háború) kedvezőtlenül befolyásolja majd a világgazdaság helyzetét".

Helen Clark új-zélandi miniszterelnök kijelentette: "erősen vitatható", hogy egy Egyesült Államok vezette Irak elleni csapás igazolható lenne a nemzetközi jog alapján. Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint az új-zélandi ellenzéki erők ugyanakkor bírálták a kormányfő Washington-ellenes álláspontját, és úgy vélekedtek, hogy ha megindul az Irak elleni támadás, Új-Zélandnak csatlakoznia kell a hadműveletekben részt vevő Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához és Ausztráliához.

A keresztény többségű Fülöp-szigeteken - amelynek szegényebb tartományaiban immár egy évtizede muzulmán lázadók harcolnak az elszakadásért - Gloria Arroyo elnök arra szólította a lakosságot, hogy az iraki válság idejére tömörüljön egységbe és tegye félre a pártpolitikát. "Fel kell függesztenünk a politikai partizánakciókat. Tömörüljünk egységbe és fordítsuk figyelmünket arra, miképp segíthetünk az országnak túlélni a válságot, utána pedig a lehető leghamarabb visszatérni a normális hétköznapokhoz" - mondta az államfő.

Washington két legfontosabb ázsiai szövetségese, Ausztrália és Japán előzőleg már felsorakozott az Egyesült Államok mögé. Kína ugyanakkor ragaszkodott hozzá, hogy az ENSZ-nek további lehetőséget kell kapnia az iraki válság békés rendezéséhez.

A francia elnöki hivatal pedig azt közölte: az ultimátumot ellenzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s a nemzetközi közvélemény ily módon való semmibe vétele "súlyos felelősség".