2003: A népszerűtlenség éve

2003 elején még az MSZP vezette a közvélemény-kutatásokat, de év végére a Fidesz átvette a vezetését. Az összes politikus népszerűsége csökkent, és hónapról-hónapra esett a szavazni készülők száma is. A Tárki szerint ilyen magas soha nem volt a politikusok elutasítottsága az elmúlt 13 évben, mint az idén. Magyarországon mentek el a legkevesebben az EU-csatlakozásról szavazni. A kormány az idén több népszerűtlen intézkedést hozott, a tavalyi juttatásokról szóló döntéseket megszorítások követték. Közben botrányok és feloldatlan viták sorozata kedvetlenítette el az embereket a politikától. Közülük is kiemelkedett a brókerbotrányként elhíresült sikkasztási ügy.

Kevesen szavaztak az EU-ról

Az ország jövője szempontjából az egyik legfontosabb döntés népszavazáson dőlt el: áprilisban a választók 83,76 százaléka arra szavazott, hogy Magyarország 2004 május elsején csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az igenek meggyőző többsége ellenére a döntés mögött a szavazók fele sem állt, hiszen a jogosultak alig több mint 45 százaléka ment el szavazni. Ez a legalacsonyabb részvétel volt a többi csatlakozó és szavazást tartó országhoz képest.

A választók érdektelensége miatt a politikusok egymást vádolták. Az ellenzék szerint a kormány idétlen kampánya elijesztette az embereket, akik azt sem tudták, hogy miről döntenek. A baloldal védelmébe vette az EUKK néven létrehozott kampányszervezetet, (melynek egyik szlogenje az alcímben olvasható) és az olyan látványos kampány-ötleteket, mint amilyen a Budapesten megépített dunai pontonhíd volt. A kormánypártok szerint a Fidesz kétszínűsége okozta az érdektelenséget. A Fidesz ugyanis megértőnek mutatkozott a nemmel szavazókkal és az otthonmaradókkal szemben is, a szavazás éjszakájára rendezett Fidesz-gyűlésen egymás után szólalhatott föl a csatlakozást ellenző Bayer Zsolt újságíró, és az előkészítésben nagy szerepet vállaló Martonyi János volt külügyminiszter is. A Fideszt a kampány idején a csatlakozás mellett egyértelmű kampányt folytató MDF is támadta, bár a Fidesz vezető politikusai sohasem érveltek a csatlakozás ellen.

Pontonhíd a Dunán

A népszavazás után néhány nappal a rendszerváltás utáni miniszterelnökök és köztársasági elnökök mindannyian elutaztak Athénba, a csatlakozási szerződés aláírására. Ezzel a magyar delegáció volt a legnépesebb, és csak úgy fértek be a ceremóniára, hogy Luxemburg egyik vezető politikusa vállalta, hogy otthon marad.

A 2004-es európai parlamenti választásokról szóló, idén elfogadott törvény szerint minden induló párt egyetlen országos listát állíthat majd. Az már bizonyos, hogy a Fidesz listáját Schmitt Pál volt főpolgármester-jelölt vezeti, aki idén lépett be a pártba. A Fidesz Szabad Európa néven indul majd, hogy kifejezze a pártok fölött álló összefogást a listaállításkor. A listán a második Szájer József, a harmadik Surján László lesz. Az SZDSZ-lista élén Demszky Gábor budapesti főpolgármester áll majd. Az MSZP és az MDF csak jövőre dönt a végleges listáról, de az már bizonyos, hogy az MDF önállóan indul. A parlamenten kívüli MIÉP már jelezte, hogy listájuk első helyét ifj. Hegedűs Lóránt kapja.