A cégeket is megbüntethetik

Május elsejétől nem csak hús-vér embereket, hanem cégeket, vállalatokat is lehet büntetőjogi szankciókkal sújtani. Erről még 2001 végén hozott törvényt az Országgyűlés, amely azonban csak két és fél évvel később, az EU-s csatlakozással lép életbe. A büntetőjogászok között nem túl népszerű az új szabályozás, és az igazságügyi tárcánál is arra számítanak, hogy igen ritkán alkalmazzák majd. A törvény megalkotását az EU-s követelmények indokolták.

A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény elkészítésének legfőbb indoka az volt, hogy nélkülözhetetlen az EU-s csatlakozásunkhoz. Más nyomós érvet a nemzetközi kötelezettségeken kívül a törvény miniszteri indoklása sem tartalmaz. Nem véletlen, hogy a törvény elfogadása (2001 vége) és hatályba lépése (2004. május 1-je) között szokatlanul hosszú idő, két és fél év telt el.

A törvény visszatartó ereje és megelőző funkciói (az elrettentés és a prevenció a Btk. két fő, deklarált célja) elhanyagolhatóak, hiszen melyik cégvezetőt vagy alkalmazottat tarthat vissza az, hogy a vállalatát is megbüntethetik, ha már a személyét fenyegető (akár börtön-) büntetés sem riasztja vissza valamilyen bűncselekmény elkövetésétől . A jogi személy megbüntetésének feltétele ugyanis (sok más ország szabályozásával ellentétben), hogy legyen egyéni elkövető (aki a cég javára vagy érdekében szándékos bűncselekményt követ el), vagyis ha nem találnak felelős(öke)t a cégen belül, akkor a vállalat sem büntethető, hiába gyarapodott törvénytelen módon. Így a magyar szabályozás azt az előnyt sem használja ki, hogy ha egyéni elkövetőt nem tudnák felelősségre vonni, akkor legalább a haszonélvező céget sújtanák valamilyen szankcióval, például pénzbüntetéssel.

Ráadásul a törvény további kiskaput nyit a cégeknek: a bíróságnak lehetősége van arra, hogy mellőzze a szankció kiszabását a perbe fogott vállalat ellen , ha az a cégre nézve "méltánytalan hátrányt" jelentene.

Az igazságügyi tárcától származó információink szerint arra számítanak, hogy ez a törvény csekély gyakorlati jelentőségű lesz hatályba lépése után, idézve a finnországi példát (az ottani szabályozás hasonlít a magyaréhoz), ahol ez elmúlt öt évben mindössze öt esetben indult eljárás jogi személyekkel szemben.

Megszüntetés, korlátozás, pénzbüntetés

A jogi személyekkel szemben a következő szankciókat hozhatják a bíróságok a törvény szerint: megszüntetés, tevékenységkorlátozás és pénzbüntetés.

A legsúlyosabb szankciót, a megszüntetést, akkor lehet alkalmazni, ha a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy a tevékenysége ennek leplezését szolgálja.

A vállalatokat tevékenységkorlátozással is lehet majd sújtani, amely 1-től 3 évig terjedhet. Az eltiltás alatt levő cég nem indulhat közbeszerzési eljárásokban, nem köthet koncessziós szerződéseket, nem részesülhet semmilyen állami támogatásban.

A harmadik büntetési fajta a pénzbírság, amelynek fő célja az illegális módon szerzett vagyoni előny elvonása. A legalsó érték félmillió forint, felső határ pedig nincs megszabva, az az adott esettől függ: a legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért, vagy elérni kívánt vagyoni előny háromszorosát teheti ki.

Kozák Dániel