Sikeres volt az EU-bővítés első éve

Vágólapra másolva!
Sikeresnek tekinthető az EU-tagság első éve az új tagállamok többsége és az unió egésze szempontjából is, írja a Világgazdaság. A korábbi félelmek jórészt megalapozatlannak bizonyultak, igaz, a tagság kedvező hatásainak zöme sem érezhető még.
Vágólapra másolva!

Még a belépés ellenzőinek is el kell ismerniük, hogy a tagság első évének mérlege pozitív - nyilatkozta a közelmúltban az egyik leginkább euroszkeptikusnak tartott tagjelölt, Lengyelország államfője a közelmúltban a Financial Timesnak. Ez jól tükrözi a vezető politikusok általános elégedettségét az EU-bővítés május 1-jei, első évfordulójához közeledve. A tíz új tagállam tavalyi csatlakozása előtt valóban számos rémkép borzolta a régi tagországok polgárainak idegeit, amelyek utólag komolytalannak bizonyultak. Sokan féltek például munkahelyük elvesztésétől az olcsó kelet- és közép-európai munkaerő tömeges nyugatra áramlása miatt. Ezzel szemben tény az, hogy a munkanélküliségi ráta a munkaerőpiacát teljesen szabaddá tevő három tagállamban, Nagy-Britanniában, Ír- és Svédországban gyakorlatilag ugyanazon a szinten áll az idén tavasszal, mint egy évvel ezelőtt. A kelet-európaiakkal szembeni szigorú korlátozásokat fenntartó Németországban viszont most sokkal több az állástalan, mint az EU-bővítés előtt, írja a Világgazdaság.

Sokan féltek Nyugat-Európában attól, hogy a működőtőke-befektetések átvándorolnak a régi tagállamokból az újakba, az új munkahelyeket létrehozó beruházások fő színterévé Kelet-Európa válik. Lengyelországban valóban 29 százalékkal, 7,9 milliárd dollárra nőtt a közvetlen tőkebefektetések mértéke tavaly, s az idén már 10 milliárdra számítanak, de például Franciaországban az elmúlt néhány évben rendre 40 milliárd dollár felett volt ez az összeg - derül ki az AFP összehasonlításából.

Többen tartottak attól is, hogy az EU intézményei működésképtelenné válnak, mert 25 tagállam egyszerűen nem tud döntéseket hozni. Ennek dacára az uniós alkotmányszerződést és sok fontos direktívát sikerült tető alá hozni az elmúlt egy évben is, és általános vélemények szerint az integráció mélyítésének akadályává sokkal inkább Német- és Franciaország vált az elmúlt év során, mintsem az új tagállamok. Az újak képviselői egyre inkább megjelennek az uniós intézményekben is.

A nyelvi nehézségeken már nehezebb úrrá lenni. A bizottságnak néhány hónapja arra kellett figyelmeztetni a bürokratákat, hogy ne írjanak túlságosan hosszú anyagokat - emlékeztet az EUobserver -, mert óriási a teher a fordítószolgálaton, amelynek a korábbi 11 helyett immár 20 hivatalos nyelven kell ontania a dokumentumokat.

Az új tagállamokban sokan féltek a kis- és közepes méretű cégek tömeges tönkremenetelétől, a helyi piacok uniós árukkal történő elárasztásától is. A valóságban azonban nem vezetett a belépés a csődök számának lényeges emelkedéséhez, és az új tagországok zöme (köztük Magyarország is) továbbra is többletet mutathat fel a tagországokkal folytatott kereskedelmében.

A bővítésnek a GDP-növekedés gyorsulásához vezető hatása sem mutatható ki azonban az új tagállamokban - állapítják meg a Handelsblatt által idézett kutatók, akik szerint elsősorban a belső szabályozókörnyezet átalakításától várható a gazdasági növekedés gyorsulása. Igaz, hogy tavaly az új EU-tagokban ütemesebb fellendülést regisztráltak, mint 2003-ban, de ez inkább a kedvezőbb külső körülményeknek köszönhető, s a térségnek azon országaiban is megfigyelhető, amelyek még nem léptek be az unióba.

Észrevehető viszont, hogy az új tagországok reformnyomás alá helyezték a régieket, elsősorban az adóverseny révén - a Reuters szerint. A társasági adókulcsok csökkentését sorra jelentette be az elmúlt hónapokban Svédország, Ausztria és Németország. Fennmaradt néhány korábbi félelem is: a szolgáltatások liberalizálását célzó direktíva, illetve ezen keresztül az uniós alkotmány franciaországi ratifikálása hasonló aggodalmak miatt van veszélyben, mint amilyenek az egész bővítési folyamatot már egy éve is körülvették.