Facér Pasi az egyéjszakás kalandokról

Vágólapra másolva!
Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.
Vágólapra másolva!

Szia Facér Pasi!

Rövid leszek, a lényegre török: mit gondolnak a pasik az egyéjszakás kalandokról?

Köszke!

Kedves!

Ebben a témában is felesleges lenne általánosítani, hiszen egyes férfiak kifejezetten kedvelik, másoknak nem jelent többet egy nagy adag lelkiismeret-furdalásnál.

A manapság oly divatossá lett szingli lét egyik következménye, hogy sokszor a lányok sem keresnek mást, mint egy izgalommal teli, de érzelmek és kötöttségek nélküli egyéjszakás kalandot. Én azt gondolom, hogy csak azt a lányt lehet bevonni ebbe a játékba, aki nyitott egy szex-kalandra. Ebben tehát megegyeznek a férfiakkal, akik pontosan ugyanezt szeretnék.

Az egyéjszakás kalandok kifejezetten - és csakis - a szexről szólnak. Két ismeretlen ember apró jelekből egymás tudtára adja, hogy megkívánták egymást, jó lenne egymással tölteni az éjszakát, így érthetően előbb utóbb az ágyban kötnek ki, és élvezik egymást pár órán keresztül. Vagy nem. Ez attól (is) függ, mennyire tudják elengedni magukat ebben a szituációban, hogy mennyire hasonlóak szexuális vágyaik, na és persze attól, hogy mennyire figyelnek a másikra.

Az egyéjszakás kalandokkal csak akkor van baj, ha bármelyik szereplő ezt tovább gondolja - legyen az lány vagy fiú. Ezek a lányok és fiúk, akik nem tudják az érzelmeiket elválasztani a szexuális élettől, nem is érzik jól magukat utána, hiszen úgy gondolják, kaptak valamit, amit szívesen folytatnának. Ők megpróbálnak tenni a kapcsolat folytatása érdekében, de falakba ütköznek - hiszen a másik fiú vagy lány valóban csak egy kalandot akart. Ekkor következik be az a kínos helyzet, amikor az egyik fél folytatná, a másik meg nem érti, miért nem volt érthető az általa oly egyértelműen sugárzott jel, hogy nem lesz folytatás. Ettől aztán pocsékul fogja érezni magát mindkettő.

Aztán persze ott vannak azok, akik képtelenek normális (no persze, mi is a normális?) párkapcsolatban élni, és "skalpokat" gyűjtenek. Ők azok, akik minden héten más lányt - vagy fiút - visznek az ágyukba, hogy kielégítsék a szűnni nem akaró vágyaikat. Azért jó tudni a másikról, hogy a skalpgyűjtős-fajtába tartozik-e bele, mert akkor még időben eldönthetjük, hogy fel kívánjuk-e venni a skalp szerepét, vagy inkább kihagyjuk.

Mindezt összefoglalva tehát az egyéjszakás kalandok tudnak szép emlékek lenni, a lényeg, hogy tudjuk a helyén értékelni, és ne várjunk tőle - pontosabban a másiktól - semmi többet. Mert aki azt gondolja, hogy ez egy tartós párkapcsolat alapja, az csalódni fog, aki azonban a helyén tudja kezelni, egy mosollyal elintézi és továbblép.

Üdvözöl, a Facér Pasi!