Űrkutatás és környezetvédelem - Űrnap 2006

Az elmúlt néhány hónap eseményeire visszatekintve hazánkban is számos példa akadt, amikor a hatékony és folyamatos Föld-megfigyelés, időjárás-előrejelzés és katasztrófa-megelőzés kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapokban. Mivel aktív űrtevékenység nélkül ez ma már lehetetlen lenne, többek között e témát feldolgozva tartották meg november 9-én az idei Űrnapot.

"Az űrtevékenység ma már kutatás helyett iparrá, a mindennapi életünk részévé nőtte ki magát" - hangzott el Kovács Kálmán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár megnyitó beszédében, amely Almár Iván (Űrkutatási Tudományos Tanács, Magyar Asztronautikai Társaság - MANT) köszöntőjét követte. Az Űrnap 2006, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) közös szervezésében zajló egynapos rendezvényének ez alkalommal a Jövő Háza adott helyet, fő témái pedig a magyar űrtevékenység legújabb eredeményeinek bemutatása mellett a mindennapi alkalmazások, főképp a környezetmegfigyelés, katasztrófa-előrejelzés és a környezetvédelemi alkalmazások voltak.

Környezeti változások követése

Az űrtevékenyseg mindennapi alkalmazásainak két legkiemeltebb területe a globális helymeghatározás és a környezetkutatás, amelyekkel az idei összejövetel több előadása is foglalkozott. A környezetmegfigyelés legjelentősebb programja az Európa Tanács által megfogalmazott célkitűzés, a Globális Környezeti és Biztonsági Monitoring Program (GMES - Global Monitoring for Environment Services) megvalósítása, amely a környezetvédelmi és biztonsági célú műholdas távérzékelési programokat fogná össze Európában. Ez elsősorban egy eszköztár és tudásbázis kiépítését jelenti, valamint egy szolgáltatási rendszer létrehozásából áll, amely a föld- és a tengerfelszín folyamatos megfigyelésével és elemzésével a katasztrófavédelmet is elősegítené.

A felszínborítottság vizsgálatához korábban hazánkban a CORINE adatbázis létrehozásával járultak hozzá a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) szakemberei - említette előadásában Dr. Büttner György, a FÖMI Környezetvédelmi és Távérzékelési Osztályának vezetője. A GMES-rendszerek az űrtechnika eszközeit felszíni adatokkal és légi megfigyeléssel egybevetve hoznak létre információs adatbázist, amely segítségével a felszínborítottság változását elemezve például városok növekedését, mezőgazdasági területek fejlődését, valamint a gyors és kiterjedt környezeti változásokat is nyomon lehet követni.

Időjárás- és a katasztrófa-előrejelzés

A Föld-megfigyeléshez közvetlenül kapcsolódik az időjárás-előrejelzés és a katasztrófa-előrejelzés. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján ez hazánkban is aktuális kérdéssé vált, legutóbbi példa erre az augusztus 20-án Budapesten áthaladó szupercella, amely tragikus eseménybe fordította az ünnepi tüzijátékot. Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa előadásában bemutatta, amint a meteorológiai felvételeken nyomon követhető volt a vihar kialakulása és áthaladása a város felett. A klímaváltozás következtében azonban új és korábban teljesen szokatlan időjárási jelenségeket figyelnek meg a szakemberek. Erre példaként egy a világűrből készített felvételt mutatott be, amely egy trópusi hurrikánhoz nagyon hasonló, ám magasabb szélességi körök mentén kialakult felhőstrukturúrát ábrázolt.

Globális szinten is egyre jelentősebb a lakosság az extrém időjárásnak kitett területeken. A megfigyelés és pontos előrejelzés hiányában a Katrina-hurrikánhoz hasonló katasztrófák bekövetkezésének a jövőben is jelentős lenne a veszélye. A gyorsan kialakuló és lecsapó időjárási eseményeket csak az űreszközök, valamint földi megfigyelések együttes alkalmazásával nyílik lehetőség megismerni és megpróbálni előrejelzni.

Az időjárást azonban még a legpontosabb előrejelzés sem képes megváltoztatni és sokszor nincs idő a kellő felkészülésre, így a katasztrófák bekövetkeznek. Az űrtevékenység nagy területeket átfogó naprakész felvételek segítségével teszi lehetővé a károk gyors felmérését és a mentő és helyreállítási munkálatok megszervezését. Az űrtevékenysére támaszkodó katasztrófa-előrejelzés fontos hazai alkalmazása az árvizek előrejelzése. A veszélynek kitett területek folyamatos megfigyelésére az űrtechnika kínál megbízható megoldást - emelte ki előadásában Dr. Ferencz Csaba, az ELTE Geofizikai Tanszék űrkutató csoportjának vezetője.

Ugyan nem űrfelvételek, de a magasból készített légifelvételek kisebb területeken, helyi és aktuális környezetvédelmi problémák felismerésére is alkalmazhatóak. Erre mutatott be példát előadásában Dr. Mucsi László, a Szegedi Tudományegyetem oktatási dékánhelyettese, amint hőkamerás légifelvételekkel olajvezetékek állapotát vizsgálták. A felvételek segítségével azonosíthatók a Szeged környezetében húzódó olajvezetékek gyenge pontjai, illetve egy esetleges csővezeték-lyukadás során is hatékonyan és gyorsan meghatározható akár egy-egy lokális környezeti katasztrófához vezető esemény is.