Űrkutatás és környezetvédelem - Űrnap 2006

Az elmúlt néhány hónap eseményeire visszatekintve hazánkban is számos példa akadt, amikor a hatékony és folyamatos Föld-megfigyelés, időjárás-előrejelzés és katasztrófa-megelőzés kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapokban. Mivel aktív űrtevékenység nélkül ez ma már lehetetlen lenne, többek között e témát feldolgozva tartották meg november 9-én az idei Űrnapot.

Díjak, elismerések

Az Űrnap rendezvényén az előadások mellett díjak kiosztására is sor került. A MŰI a Magyar Asztronautikai Társaságért oklevéllel ismerte el Kővágó Csaba Phd-hallgatónak több éves ifjúsági munkáját és az űrtáborok szervezésében való aktív részvételét, Hudoba Györgynek többek között a HUNVEYOR-4 egyetemi gyakoró űrszondák megépítésében játszott fontos szerepét, valamint Hegyi Sándor munkásságát, aminek révén a Pécsi Tudományegyetem informatika és általános technika karán bevezették az űrtudományok tanítását. Mivel a MANT idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját, a szokásos Fonó Albert és Nagy Ernő díjak kiadására akkor kerül majd sor.

A Magyar Űrkutatásért oklevéllel azon kutatók munkáját ismerik el, akik egy nagyobb csoport részeként a háttérből segítik a részvételt különböző űrprogramokban. Ez alkalommal a Venus Express ESA-küldetésben való résztvevőknek osztottak ki díjakat, Balajthy Kálmán, Gödri Botond, Peske Jánosné, Sulyán János, Szalai Lajos és Vizi Pál Gábor részére, akik az ASPERA-4 műszer fejlesztésében vettek részt.

A magyar űrtevékenység

Az Űrnap hagyományos programjának részeként a MŰI igazgatója, Both Előd áttekintést adott a magyar űrtevékenység elmúlt évi eseményeiről, többek között az irodát érintő szervezeti változásokról is. A korábban az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz tartozó MŰI ugyanis annak megszűnésével ez év augusztus 1-je óta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozik. Leépítések következtében pedig sajnálatos módon munkatársai állományát is kénytelen volt 40%-kal csökkenteni.

Mindennek ellenére eseménydús évet tud maga mögött a magyar űrtevékenység. Mint arról korábban már beszámoltunk, a MŰI igazgatóját két évre az ENSZ Világűrbizottságának első alelnökévé választották. Az ESA támogatásával a MŰI kiadta a korábban csupán németül megjelent Iskolai Űratlaszt, amely a legfrissebb űrfelvételek segítségével mutatja be a környezetünket (bővebben lásd korábbi cikkünket). Kiegészítő füzetként hamarosan megjelenik egy a hazánk földrajzát szintén űrfelvételek alapján bemutató kötet. Idén először magyar fiatalok is részt vettek az ESA parabolarepülési kampányában (részletsen lásd képes beszámolónkat) és néhány hazai egyetem is bekapcsolódott az ESA SSETI programjába, amelynek keretében egy diákok által tervezett kisméretű műholdra három műszert készítenek el.

Sajnos a számos futó program kinőtte az Európai Űrügynökséghez együttműködő államként (Plan for European Cooperating States - PECS) befizetett és visszapályázható keretösszeget - mondta el Both Előd. Ez azt jelenti, hogy az SSETI programban résztvevő diákok műszerépítésére és esetleges újabb programokra ebből a keretből már aligha futja.

Részvétel az európai űrporgramban

Az Űrnap másik fontos témája az Európai Űrügynökség (ESA) SURE (International Space Station: a Unique REsearch Infrastructure) programjában való sikeres hazai részvétel. Az ESA által meghirdetett pályázati program kutatóhelyek és cégek számára nyújt lehetőséget, hogy kísérleti berendezést juttassanak fel a Nemzetközi Űrállomásra. A 11 nyertes közül 4 magyar pályázat, a csoportok vezetői: Balázs László (Magyar Tudományos Akadémia - MTA - Pszichológiai Intézet), Bérces Attila (MTA Semmelweis Egyetem Biofizikai Kutatócsoport), Pázmándi Tamás, (MTA Központi Fizikai Kutatóintézet, Atomenergia Kutatóintézet) és Bárczy Pál (Admatis Kft). Ezt a jelentős hazai sikert megnyitó beszédében Kovács Kálmán államtitkár is kiemelte, azt hangsúlyozva, milyen fontos, hogy Magyarország kivegye a maga részét az űrkutatás gyorsan fejlődő ágazataiból, hiszen ezek a befektetések többszörösen térülnek meg az országnak.

Ehhez kapcsolódóan Marc Heppener, a ESA SURE programjának koordinátora is hazánkba látogatott, és angol nyelvű előadást tartott az Űrnapon. A még mindig építés alatt álló Nemzetközi Űrállomás jelentős lehetőségeket nyújt a mikrogravitációs kutatások széles spektrumának: orvosbiológiai, anyagtudományi és egyéb, például a világűr sugárzási hatásait vizsgáló kísérleteknek. A cél az, hogy minél jobban és hatékonyabban kihasználják az űrállomás adta lehetőségeket. Marc Heppener, az Űrnap külföldi vendégelőadója büszkén emelte ki előadásában, hogy az űrállomás tudományos és kísérleti felhasználásában Európáé a vezető szerep, amelyhez jelentősen hozzájárul majd az európai fejlesztésű kutatómodul, a Columbus is.

A magyar űrkutatás másik, régóta tartó sikertörténete a sugárzásmérés és dozimetria, amellyel kapcsolatban a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia Kutatási Intézetében folynak fejlesztések. Erről tartott áttekintő és háttérismereteket is bemutató előadást Apáthy István, a Pille sugárzásmérő eszközt fejlesztő csoport vezetője.

Nemzetközi kapcsolatok tekintetében az elmúlt év legfontosabb eseménye, hogy a miniszterelnök jóváhagyta hazánknak az Európai Űrügynökséghez való csatlakozását, és határozatban adott felhatalmazást az ESA-csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Az űrkutatás létjogosultsága Magyarországon ma már nem kérdéses, hiszen a fenti számos példa is alámasztja, hogy az űrtevékenység egyik legfontosabb érdeme a mindennapi életünkhoz való hozzájárulás, amely a saját, mesterséges környezetünk által okozott környezeti és időjárási változások megfigyeléséhez, a környezeti katasztrófák megelőzéséhez és az esetleges vészhelyzetek kezeléséhez nyújt hatékony segítséget.

Csengeri Timea