Nem divat a szakszervezeti tagság

A rendszerváltás óta a magyarországi munkavállalók szervezettségi szintje folyamatosan romlik. A felmérések szerint míg a szakszervezetek taglétszáma 2003-ban 936 ezer volt, ma körülbelül 700 ezerre tehető - írja a Napi Gazdaság.

A negatív tendencia nem magyar sajátosság, egész Európára jellemző - mondta Szabó Endre. A közszféra alkalmazottait tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint ennek oka, hogy a globalizáció nyomán a vállalkozások túl nagy nyomást gyakorolnak a kormányokra, így a munkavállalókra aránytalanul nagy teher hárul, amit a szakszervezetek nem tudnak csökkenteni vagy ellensúlyozni.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a taglétszám csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy az idősebb korosztállyal ellentétben, a fiatal pályakezdő munkavállalók nem fogékonyak az összefogásra és idegenkednek a közös fellépéstől. Borsik szerint az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában munkajogi és munkaerő-piaci ismereteket kellene oktatni. Borsik úgy véli, a taglétszám bővüléséhez vezetne, ha a szakszervezetek a munkavállalói érdekeken kívül mással is ösztönözhetnék a belépést. Dániában például magasabb nyugdíj jár a volt szakszervezeti tagoknak, ami igen erős motivációt jelent.

A taglétszámtól függetlenül a szakszervezetek fellépése lehetne erőteljesebb. Az autonómok vezetője szerint jó példa erre Franciaország, ahol az alacsony, 7-8 százalékos szervezettségi szint ellenére hatalmas tüntetéseket, demonstrációkat szerveznek, mivel jobbak a társadalmi kapcsolataik. Ha kizárólag a bérrel és a kollektív szerződéssel foglalkoznak a szakszervezetek, sohasem fognak megfelelő presztízst szerezni. Foglalkozni kell egyéb, a társadalmat érintő kérdésekkel, például a nyugdíjasok, pályakezdő munkanélküliek és a kisebbségek helyzetével, az egészségüggyel, a környezetvédelemmel vagy például a tömegközlekedéssel - tette hozzá Borsik.

A szakszervezeti vezető szerint a sztrájkok, demonstrációk számának visszaeséséhez vezetett az is, hogy a 2000-2002 előtt lezajlott konfliktusok után, középtávú megállapodások születtek, amelyek jó része még ma is érvényben van. Utoljára az Orbán-kormány idején tüntettek több tízezren a Munka Törvénykönyve módosításai ellen, tavaly nyáron pedig a konvergenciaprogram munkavállalókat érintő intézkedései miatt demonstráltak 5-6 ezren.

A társadalom és a tagság jelentős részétől bírálatot kapunk azért, hogy nem lépünk fel keményebben, a szervezett akcióknak még sincs meg a kellő támogatásuk - tette hozzá Szabó.