Jócskán 300 forint fölé drágulhat a benzin

Vágólapra másolva!
Február végén a benzin átlagára 300, a gázolajé pedig 308 forint közelébe emelkedett, de csak a dollár árfolyamának köszönhető, hogy nem 400 forintig. Az árak pedig várhatóan tovább is nőnek majd, az [origo] által megszólaltatott szakértők legkevesebb 15-30 forintos drágulásra számítanak nyárig.
Vágólapra másolva!

A jelenleg 300 forint közeli benzinár könnyen 320-330 forintra kúszhat - véli Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Szerinte elsősorban a dízel árában kell újabb emelésére számítani.

Az üzemanyagokat terhelő adók csökkenése sem valószínű, hiszen az EU - elsősorban klímavédelmi szempontokból - inkább emelné ezeket a terheket. A közgazdaságtanban nincs olyan, hogy felső határ, és rövid távon mindenképpen árnövekedés várható - teszi hozzá. Az üzemanyagokkal kapcsolatos költségek Magyarországon a lakossági kiadásoknak 4-5 százalékát teszik ki, míg az EU-ban és az USA-ban ez csak 3, illetve 2 százalék körül alakul.

Ha rövid távon mérséklődik is a benzinár, alig valószínű, hogy erre hosszabb távon is számítani lehet - mondta az [origo]-nak Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere. A szakértő tavaszra 310, nyárra 315 forint körüli árakat saccol a kutaknál. Bizonyos szempontból pedig még szerencsések is vagyunk a mostani benzinárral, hiszen, ha a dollár/forint árfolyam a néhány évvel ezelőtti 300 forint körül állna, akkor most 400 forintot kéne fizetni az üzemanyagért literenként - mondja Kiss Péter.

Nyáron tankolunk legtöbbet

Általában minden évben július, augusztus táján tetőzik a benzinár, amit részben a szabadságok miatt megnövekedő üzemanyag-kereslet idéz elő. Emellett viszont most olyan nem szezonális tényezők is drágítják a tankolnivalót, mint a nyersolaj világpiaci árának 100 dollár körüli stabilizálódása, ettől nem függetlenül az USA-dollár árfolyamának gyengesége, illetve a tőzsdék világszerte tapasztalható veszteségei.

Tavaly 90-95 dollár közötti átlagos olajárszintet jósoltak idénre, de - bár még csak az év elején járunk - "most már nem mernék mérget venni rá" - mondja Hegedűs Miklós.

A 300-nak adó a fele

A benzinkutaknál kapható üzemanyagok árának mindössze körülbelül harmada adódik az olaj árából, a többit az adók és a kereskedelmi árrés teszi ki - mondja Kiss. Húszból tizenkilenc ember valószínűleg nem tudja, de a 300 forintos árban csak mintegy 105 forintot tesz ki az olaj; ezen kívül körülbelül 40 forint a kereskedelmi árrés, van benne némi készletezési díj (4 forint), ezek mellett azonban további 103,5 forint a jövedéki adó és úgy 50 forint az áfa.

Ilyen körülmények között minden megoldás megfontolandó, így például az üzemanyag jövedékiadó-tartalmának csökkentése is - mondja Kiss Péter. Apróságnak tűnik, de a sebbeségkorlátozások betartása sok esetben jelentősen csökkenti az autók fogyasztását. Attól függően, hogy hol tankolunk, akár 15-20 forintos árkülönbségekkel is találkozhatunk az [origo] benzinár-információs adatbázisa szerint.

Csekély vígasz, hogy a drága benzin lökést adhat az alternatív üzemanyagok felhasználásának. Az üzemanyagok terén a megújuló energiaforrások bevonása vitatott, de 2020-ig nemigen várható, hogy érdemben nőne a szerepük - véli Hegedűs. A mostani infrastruktúrában érdekelt csoportok komoly ellenállást fejtenek ki ez irányban. És mivel most még nincs versenyképes alternatíva, gyakorlatilag szabadon alakíthatják az olaj- és benzinárakat.

Történik midez úgy, hogy a kőolajkészletek kifogyásától ebben a században nem kell félni, sőt, a nemrégiben tartott globális energiakonferencián (World Energy Congress) olyan vélemény is elhangzott, mely szerint még 200 évig biztosítható a jelenlegi kitermelési szint. Sőt, nem lenne nehéz jócskán megemelni sem.

Az északi féltekén tapasztalható, a szabadságokkal összefüggő keresletnövekedés mellett az olajárcsúcsban nagy szerepe van az olyan feltörekvő országok folyton növekvő üzemanyag-éhségének, mint Kína, India. A globalizáció növekvő szállítási igényei, a feltörekvő gazdaságok és társadalmaik bővülő üzemanyag-kereslete olyan hatások, amelyek semmissé teszik a fejlett világ gazdasági lassulásának árcsökkentését.

Kínában naponta több ezer új autó áll forgalomba, a mostani folyamatok alapján az ázsiai ország 20 év múlva ötször annyi üzemanyagot használ majd, mint napjainkban - mondja a szakértő. Ezért a globális kereslet szempontjából az sem meghatározó, hogy a fejlett országokban igyekeznek elérni az autók fogyasztásának nagyobb mértékű csökkentését.

Az olajtermelő országok nagy részét képviselő OPEC szerint nem a kínálati hiány, hanem a spekulánsok hajtják föl a fekete arany árát. Ha ez igaz is, a spekulánsok nyilván azért is vásárolják az olajat, mert biztosak abban, hogy a kereslet nem mérséklődik majd. Másrészt a drágulást a dollár- és a részvény-befektetések elbizonytalanodása is támogatja, hiszen a befektetési alapok a menedékként számontartott energiahordozókba, illetve az egyéb értékállónak gondolt termékekbe (például aranyba) viszik át tőkéjüket.

A lélektannak is van szerepe

Az utóbbi időben sok jel mutat arra, hogy a globális gazdaság növekedése lassul. Ez elvileg az árcsökkenés irányába hat, de mivel a kereslet így is nő, ráadásul a recessziós félelmek a deviza- és értékpapírpiacok gyengélkedését okozzák, a hatás éppen ezzel ellentétes. A dollár markáns erősödése lassíthatna az olaj drágulásán - mondta az [origo]-nak Skáre Balázs, a Solar Capital üzletkötője.

A drágaságot ezek mellett mindig támogatják a világban szerte tapasztalható politikai, fegyveres konfliktusok, főleg, ha azok olajban gazdag területeket érintenek. Ilyenek a közel-keleti, a venezuelai vagy a nigéria feszültség. Sokan a tömegpszichózis hatására figyelmeztetnek: az olaj, mint befektetési terület iránti felfokozott érdeklődés az ezredfordulós dotcom boomhoz hasonló túlértékeltséghez vezethet.