Vágólapra másolva!
Szeptember végéig szinte folyamatosan egyeztetnek a világ legfejlettebb államai, a G-20-as csoport tagjai a gazdasági válság záró szakaszában szükséges intézkedésekről. A viták a szokásosak, London és Washington megint szembekerült Berlinnel és Párizzsal. Ugyanakkor a népszerűséghajhászó intézkedések helyett a háttérben néhány fontos új szabályozás is körvonalazódik, amelyek biztonságosabbá teszik a nemzetközi pénzügyi rendszert.
Vágólapra másolva!

A válság további híreit itt olvashatja!

Az EU svéd elnöksége szeptember 17-ére rendkívüli előkészítő tanácskozásra hívta össze az uniós országokat. Ez a találkozó megelőzné a szeptember 24-25-ére összehívott G-20 csúcstalálkozót, amelyen a húsz legnagyobb ipari állam legmagasabb rangú képviselői találkoznak majd az USA-ban, Pittsburghben. Ezt pénteken jelentette be a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt.

A svédek kezdeményezése azonban aligha oldja meg a feszültségeket, amelyek az elmúlt napokban keletkeztek az unión belül. A G-20 pénzügyminisztereinek hétvégi angliai csúcsán szembekerült ugyanis Párizs és Berlin párosa Londonnal, amely inkább Washingtonhoz húz a válságkezelő intézkedések meghozatalakor.

Angol hezitálás

Az angolok ellenzik ugyanis a bankvezérek prémiumainak korlátozását, amelyet Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök javasolt. Az angolok némileg közelebb állnak a német-francia állásponthoz az ügyben, mint az amerikaiak, de alapvetően Washingtonhoz hasonlóan ellenzik a törvényben rögzített korlátozásokat.

Így végül London nem csatlakozott ahhoz a hét államhoz a francia La Tribune beszámolója szerint, amelyek felhívást tettek közzé a bankvezérek bónuszainak visszafogásáról. Valószínűleg a svéd EU-elnökség most ezért próbál a szeptember végi G-20 csúcs előtt még egy utolsó egyeztetést tartani.

A hétvégi G-20-as pénzügyi csúcs nem hozott eredményt ebben az ügyben. A pénzügyminiszterek feladata a G-20-as pittsburghi csúcstalálkozó előkészítése, ám a sajtóban most hétvégén inkább az ellentétek kaptak hangsúlyt, mintsem a válság elleni közös fellépés. Pittsburghben várhatóan újra napirendre kerül majd a bankvezérek juttatásainak csökkentése, miközben néhány - ennél fontosabb, de a nyilvánosság számára nehezebben magyarázható - pénzügyi reformban tényleges megegyezés várható.

Jobb a hangulat

Ennek oka az a német Spiegel szerint, hogy a szeptember végi G-20-csúcs már nem olyan feszült hangulatban zajlik majd, mint a korábbi, áprilisi találkozó, amikor a válság még fenyegetőbbnek tűnt. A politikusok és jegybankárok mintha mostanában kissé megkönnyebbültebben nyilatkoznának, és nem feltétlenül a világvége-forgatókönyveket vizsgálgatják a szakértők sem.

A Nemzetközi Valutaalap is egy kicsit bizakodóbb: a jövő évi gazdasági növekedés prognózisát javította az IMF: 2010-ben 2,5 százalékos bővülést vár a szervezet.

Fontos részletek

Mindezek után a G-20 végre a részletekről is tárgyalhat, és ha a bankárfizetések népszerűnek látszó korlátozásában nem is fognak várhatóan megegyezni, az államok most a pénzügyi rendszer áthatóbb és megbízhatóbb szerkezetét próbálják majd kialakítani. Így például fontos döntés lehet a bankok saját tőkéjének megemelése, pontosabban ennek előírása. Ezzel a pénzintézetek biztonságosabb működését érhetik el a fejlett országok.

Szintén fontos szabályozás lesz a multinacionális bankok számára előírt "globális végrendelet" előírása. A Lehman Brothers tavaly szeptemberi óriáscsődje megmutatta ugyanis, a sok száz milliárd dollárt elbukó pénzintézet leányvállalatai iszonyatosan rendezetlen szerkezetben működtek a különböző országokban.

Így a szakértők még most sem tudják pontosan felmérni a károkat, és azt, hogy egyáltalán kinek járna kártérítés, illetve kinek maradt adósa a pillanatok alatt összeomló hatalmas Wall Street-i bank. A G-20 tagjai azonban hamarosan előírhatják, hogy egy hasonló méretű banknak előre kell rögzítenie, hogyan bonyolítható le egy esetleges csőd vagy felszámolás.

Vita a gazdaságélénkítésről

A pénzügyi találkozó másik fő témája az állami beavatkozások megítélése volt. Kiderült az angolszász résztvevők nyilatkozataiból, hogy kormányaik egyelőre nem hagyhatják magára nemzetgazdaságokat, illetve a világgazdaságot. Egyelőre ezért fenn fogják tartani a jelenlegi keresletösztönző politikát, hogy ellensúlyozzák a válság legnegatívabb hatását, a kereslet visszaesését, a globális piacok általános szűkülését.

Timothy Geithner amerikai és Alistair Darling brit pénzügyminiszter is arról beszélt a csúcs utáni sajtótájékoztatóján, hogy a túl nagy munkanélküliség mindkét országban. A munkanélküliség nem véletlenül aggasztja a politikusokat: a piaci kereslet aligha tud úgy újjáéledni, ha a lakosság egyre nagyobb része veszti el az állását, márpedig éppen pénteken közölték, hogy az USA-ban a munkanélküliségi ráta elérte a 9,7 százalékot, ami 26 éves csúcsot jelent.

A németek, a franciák az infláció miatt aggódhatnak

Az amerikaiakkal és az angolokkal szemben a német pénzügyminiszter - Franciaország és Japán egyetértésével - a válság végén megszüntetendő támogatásokat emlegette, vagyis az állam fokozatosan csökkenő gazdasági szerepvállalását vetette fel. A németek, a franciák és a japánok sem véletlenül javasolják az állami kiadások visszafogását: a gazdaságba túlzottan sok pénzt pumpáló, a költségvetési hiányokat magasba emelő keresletösztönzési politikák ugyanis megsemmisítő erejű inflációhoz vezethetnek, ami újabb válságot idézhet elő szakértők szerint.

Érdekes, hogy a német-francia javaslatoktól kissé eltérő véleményt képvisel az euróért felelős Európai Központi Bank (EKB) elnöke, akit éppen a franciák javaslatára választottak ki erre a posztra. "Korai lenne azt mondani, hogy a válságon túl vagyunk" - mondta a Jean-Claude Trichet, az EKB kormányzója, vagyis Európa legfőbb bankára szerint még nincs vége a krízisnek, jóllehet az eddigi intézkedések helyesek voltak szerinte.